Belföld

Megalakult a Gazdasági és Szociális Tanács

Megalakult kedden a Parlamentben a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT), amely széles körű társadalmi részvétellel vitatja meg a hosszabb távú nemzeti, stratégiai kérdéseket.

Az alakuló ülésen többen – így Széles Gábor, az Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), Parragh László, az Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) és Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke – sürgették, hogy mielőbb törvényi felhatalmazás, illetve a 2005-ös költségvetésben szereplő finanszírozási összeg biztosítsa a fórum függetlenségét, szakmailag színvonalas tevékenységét. Kifejtették: a fórum nem lehet független, ha a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozik a titkársága. Ezt valamelyik résztvevő képviselethez kellene telepíteni – javasolták.

Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az alakuló ülésen kiemelte: a társadalmi párbeszéd minőségileg új formája lehet a GSZT, a mindennapi politikai csatározás feletti nemzeti konszenzuskeresés fóruma. Az intézményben a társadalom különféle szektorai mondhatják el véleményüket az egész nemzet előtt álló, a hosszabb távú fejlődést meghatározó kérdésekről. A GSZT résztvevői köre egyrészt az országos szakszervezetekből, az országos munkaadói érdekképviseletekből, a kamarákból, a befektetői szféra, a civil szervezetek és a tudomány képviselőiből áll. A célok szerint a GSZT a mindenkori kormánytól független, pártpolitizálástól mentes fórum kíván lenni.

Roger Briesch, az Európai Gazdasági és Szociális Tanács elnöke az alakuló ülésen hangsúlyozta, hogy az Európai Unió új tagállamai egy értékközösséghez is csatlakoztak. Az egyik ilyen fontos érték az állampolgárok részvétele a döntések előkészítésében, befolyásolásában. Kérte a magyar GSZT-t, hogy az európai dimenziót vegyék figyelembe munkájukban. Az alakuló ülés foglalkozott az Európa Terv eddig kidolgozott fontosabb célkitűzéseivel.

Demján Sándor azt hangsúlyozta, hogy az Európa Tervnél is számokban kell kifejezni a célkitűzéseket. Ennek vonatkoznia kell többek között az ország gazdasági teljesítményére és a jövedelmi viszonyokra. Hozzátette: még nagy az eltérés a magyarországi és a korábbi EU-tagországok kereseti viszonyaiban. Amennyiben ez hosszabb távon is így marad, a jól képzett munkaerő ott keres majd állást, ahol többet fizetnek. Ez pedig rendkívül előnytelen a magyar gazdaságnak – vélte a VOSZ elnöke.


Ajánlott videó

Olvasói sztorik