Egy évvel ezelőtt egyetlen vállalati gyorsjelentés indította el a második féléves árfolyam-emelkedést: az OTP Banké volt annyira meglepően jó, hogy az egész piacot a hátára véve száguldott az index egyetlen hónap alatt 15 százalékot. Ez egész éves teljesítménynek sem rossz.
Az idén nem hárul ekkora teher az OTP-re, a többiek is kitettek magukért. Mind a hat jelentősebb vállalat a vártnál jobb vagy az előrejelzéseknek megfelelő gyorsjelentést tett közzé. Persze az OTP azért ismét túlszárnyalta az elemzők képzeletét, mondhatjuk, hogy immár természetesen.
|
Ahogy tavaly a második negyedéves gyorsjelentések indították el a jelentős árfolyam-emelkedést, úgy az idén is pozitív irányba lendítették a piacot. A BUX tavalyihoz hasonló mértékű drágulása azonban meglepetés lenne. Tavaly a piac csupán 4 százalékos pluszban volt az első hét és fél hónap után, míg az idén már 20 százalékot emelkedett. Továbbá: az árfolyamok sem teljesítették alul szignifikánsan a regionális piacokat.
A kulcstényező azonban a nemzetközi tőzsdei hangulat. A statisztikusok kimutatták, hogy amikor a Fed kamatemelésbe kezd, akkor a részvénypiac jellemzően gyengébben teljesít. A gazdasági fellendülés sem alakul úgy az Egyesült Államokban, ahogy azt az év első pár hónapja alapján várni lehetett. Márpedig a vállalati profitok alakulásában a GDP növekedés hatványozottan jelenik meg. Ennek megfelelően az irányadó S&P 500-as index az idén már 4 százalékot veszített értékéből, és az elmúlt 9 hétből hétszer veszteséggel zárt az index.
A magyar piac pedig csak ideiglenesen tud szembe menni az irányadó trenddel. A mai globalizált tőkepiacon tényleg az számít a hazai piac megítélése szempontjából, hogy az amerikai és az európai tőke miként reagál erre a helyzetre. Egyrészt a rossz fejlett piaci kilátások miatt a befektetők megnövelhetik a fejlődő piacok kockázati szintjét, és tőkét vonhatnak ki, másrészt átcsoportosíthatnak tőkét a gyorsabban fejlődő régiókba. Ezt Kína kapcsán már láthattuk, de sajnos az elmúlt időszak tanulságai alapján régiónkra nézvést az első, kevésbé kedvező kilátások a valószínűek.
Lesz vágás, vagy nem lesz?
Érdekes helyzetben van a Magyar Nemzeti Bank a mai monetáris tanácsi ülés előtt. Azon a tagok a kamatokról hoznak döntést egy igen nehéz helyzetben. A helyzet pikantériáját az adja, hogy az erős forint indokolná a kamatok csökkentését. Csakhogy a forintot korántsem a végbefektetők, hanem a spekulánsok erősítették fel.
Márpedig, ha a jegybank kamatot csökkent, az növeli a kötvények értékét. A spekulánsok pedig könnyen úgy érezhetik, hogy ők irányítják a jegybankot, és a forint további erősítésével ismét kamatcsökkentésre bírhatják. A profit levadászása után viszont hirtelen távoznának, amitől a forint drasztikusan gyengülne, és a kamatokat ismét az egekben kellene emelni. Ez a forgatókönyv nem ismeretlen, tavaly egyszer már megtapasztalhattuk, és azóta is nyögjük következményeit.
Amennyiben a jegybank mégsem vág kamatot, akkor viszont a spekulánsok tovább játsszák a „carry-play” nevezetű stratégiát. A „carry-play” nem más, mint két ország kamatkülönbözetének kihasználása, arra számítva, hogy a helyi deviza a nagy kamatkülönbségnél kisebb mértékben fog gyengülni. A forinthozamok 10 százalékkal haladják meg a dollárhozamokat, azaz: amennyiben ennél kisebb mértékben gyengül a forint a dollárhoz képest, akkor a spekulánsok a nagy tőkeáttétel segítségével sokat kereshetnek. Ez a játék csak addig folytatható, amíg a kamatkülönbözet jelentős, tehát az MNB kamatcsökkentése esetén ennek a stratégiának a vonzereje csökkenne, de amint fent írtuk, kamatcsökkentés esetére van másik stratégia is.
A helyzet csak azért ennyire éles most, mert ismét nagyon közel került a forint a sáv 240 forintos széléhez az euro ellenében. Hétfő reggel éppen 248 forintot adtak egy euroért. Tehát az MNB nem nagyon engedhet kifutást a folyamatoknak, lépnie kell. A piac 25 bázispontos, azaz negyedszázalékos csökkentésre számít, de senki nem lenne meglepve, ha a jegybank ismét nem csökkentene.
