A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Európai Unió támogatásával végzett felméréséből kiderül, hogy a fogyasztói várakozásokat tükröző index értéke mínusz 26-ról mínusz 26,7 pontra, az üzleti várakozásokét mutató pedig mínusz 4,3-ról mínusz 7,8 pontra csökkent egy hónap alatt.
Az összeállítás kitér arra, hogy az iparban és az építőiparban jelentősen csökkent a derűlátás, a kereskedelem területén lényegében nem változott a helyzet az előző hónaphoz képest, a szolgáltató cégek vezetői viszont a júniusinál optimistábbaknak bizonyultak.
Az iparban főleg a termelési kilátások és a saját termelésű készletek megítélése romlott, de az exportrendeléseké kedvezőbbé vált. Az építőiparban a rendelésállományról és a foglalkoztatott létszám várható alakulásáról alkotott kép egyaránt kedvezőtlenebb lett. Ebben a szektorban élesen kettéválnak a kis- és a nagyvállalatok: míg a nagyok elégedettek kilátásaikkal, addig a kisvállalkozások inkább pesszimisták.
A kereskedelemben gyengébb üzletmenetről, de csökkenő készletekről számoltak be – áll a felmérésben. A szolgáltatók a korábbinál jobbnak érezték üzletmenetüket, s a közeljövőt illetően is optimistábbak, de foglalkoztatási várakozásaik kissé romlottak. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése nem változott, minden szektorban a derűlátók vannak határozott többségben.
A fogyasztók saját pénzügyi helyzetüket júliusban a júniusinál valamivel rosszabbnak látták, de a következő 12 hónapban javulásra számítanak.
Az ország gazdasági helyzetét ugyanolyannak ítélték meg, mint az előző hónapban, s a következő egy évben is enyhe javulással számolnak.
Inflációs várakozásaik ugyanakkor kissé emelkedtek, s a következő 12 hónapra vonatkozó inflációs várakozásaik is magasabbak lettek a korábbinál.
A lakosság vásárlási kedve nem változott az előző havihoz képest, a következő 12 hónapra vonatkozó előrejelzések ezzel szemben kedvezőtlenebbek lettek. Érezhetően mérséklődött a megtakarításra kedvező alkalmat látók aránya – összegzi a felmérés.
