Különös kilátások a szőlőhegyen

24 órán belül két, egymással köszönőviszonyban sem lévő becslés érkezett mértékadó ágazati lobbicsoportoktól az idei szőlőtermésre vonatkozóan. Előbb a borászok jelentették ki, hogy rekordtermés várható, majd a szőlőtermelők emlékeztettek a tavalyi fagykárokra, s arra, hogy ebből következően csupán átlagos lehet az idei termés. Az ellentmondásról vélhetően nem a szőlő tehet. Nem a tőkékről van itt szó, hanem a felvásárlási árról. A borászok lefelé, a szőlősgazdák felfelé nyomnák.

Olcsó bornak… Az alapanyagárak emelkedése mellett a végtermék, a bor áremelkedését az is indukálhatja, hogy a magyarországi borszállítók csak akkor lehetnek versenyképesek az unió piacán, ha minőségi terméket állítanak elő. A minőségi borkészítéshez pedig fejlesztésekre van szükség, ahhoz megfelelő önerőre, hiszen az uniós pénzek is csak így nyerhetők el.

Rekordtermés és alacsony ár?

Az idei szőlőtermés-kilátások rekordtermést ígérnek, a pincékbe az idén 4 millió hektoliternél több bor kerülhet Magyarországon – jelentette ki a minap Sümegi József, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének (MSZBSZ) elnöke. Rögtön arra is utalt, hogy a nagy termés csökkentheti a szőlő felvásárlási árát. Szerinte néhány szakértő már most is úgy véli, hogy a múlt évi felvásárlási árak a rekordtermés miatt akár 30-40 százalékkal is csökkenhetnek. Egy kilogramm fehér szőlő akár már 35-40 forintért is megvásárolható lesz, a kék szőlő kilóját 50-60 forintért adják majd.

Az MSZBSZ elnöke szerint ennek ellenére a magyar borászat számára elengedhetetlen lenne a legalább 15-20 százalékos áremelés. Ezt indokolja, hogy az utóbbi időben növekedtek az alapanyagárak, az energia és a szállítás költségei. A végtermék, azaz a bor ára ugyanakkor nemhogy emelkedett volna, hanem inkább stagnált, néhány pincészet esetében pedig csökkent is – tette hozzá.

A szőlőnek nincs ára? Miközben nálunk a 80 forintos szőlőárért is “csatázni” kell, az EU korábbi tagjainál 1 kilogramm szőlő ára 1 euró körül van. Erre is hivatkozva mondják a szőlőtermelők: semmi sem indokolja, hogy Magyarországon a tavalyiaknál alacsonyabb szőlőárak alakuljanak ki. Szerintük ezt az elvárást támasztja alá az idei év többlet növényvédelmi költsége is.

Szó sincs túltermelésről

Alig fejezte be mondandóját az MSZBSZ elnöke, már másnap ellenvéleményének adott hangot Oreskó Imre, a Szőlő-Bor termelői csoportok Országos Szövetségétől. Szerinte aligha várható az idén rekordtermés. Annál is kevésbé, mert a szőlő idei hozamszintje az elmúlt két év fagykárai, a kórtani, és kötődési gondok miatt az előző évvel azonos, vagy legfeljebb azt kissé meghaladó lehet.

Éppen ezért úgy vélekedett, csak legalább 80 forint kilogrammonkénti szőlőfelvásárlási ár fogadható el. Számításaik szerint ugyanis egy hektár szőlő önköltsége és az elvárható haszon együttes értéke hektáronként 10 tonnás termés esetén nettó 80 forint körül alakul kilogrammonként. Ennek megfelelően a szőlőből készült bor minimális termelői áraként a fenti alapanyag bekerülési költségei az irányadók, lédig bor esetén legalább nettó 120 forint literenként.

Az a bizonyos, hosszú távon is fenntartható művelés

Szakemberek szerint a mostani adok-kapok valószínűleg sehova sem vezet, ellenben a környezetgazdálkodásba ágyazott, integrált szőlőtermesztés elterjesztése valóban kiutat jelenthet a gazdáknak. Igaz, a minőségközpontú szőlőtermesztés, amely hosszú távon fenntartható művelést eredményez, nem új keletű koncepció, volt már a múltban is, csak feledésbe merült a gépesített nagyüzemi gazdálkodás mennyiségi szemlélete miatt.

Az integrált termesztés lényege, hogy a talajmegmunkálástól a tápanyag-visszapótlásig, a metszéstől a kevesebb vegyszert alkalmazó és előrejelzésen alapuló növényvédelemig tartó, tudatos munkafolyamatot kell megtervezni. Ehhez egyébként támogatás is igényelhető. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) uniós normák szerint írta ki a pályázatot, amelyen a regisztrált és legalább fél hektárnyi termőültetvénnyel rendelkező vagy öt éves bérleti szerződést kötött gazdálkodók indulhatnak. Alapkövetelmény az olyan mértékű növényvédőszer- és tápanyagfelhasználás, amely biztosítja a biodiverzitás fennmaradását.