Budapesten a munkavállalók átlagosan napi 1,5 órát töltenek utazással. Ezt az átlagos utazási időt alapul véve heti 1 nap távmunka esetén már éves szinten 10 munkanap, heti 5 nap távmunka esetén pedig 50 munkanap szabadulhat fel. A kimutatások szerint évente átlagosan 1-2 nappal kevesebb betegszabadságot vesznek ki a távmunkások, mivel például egy enyhébb lefolyású betegség esetén a munkavállaló a munkáját otthoni környezetben továbbra is el tudja végezni. A távmunka által kialakult munkaszervezés révén a munkavállalóknak nagyobb rálátásuk lehet az általuk végzett munkára, a velük kapcsolatos elvárásokra, határidőkre és a felelősségi körökre. Ez a rálátás a felmérések szerint nyugodtabb, kiszámíthatóbb közérzetet ad a munkavállalóknak.
Lehetőség a költségcsökkentésre
|
pontosan meghatározták a munkafolyamatot
A gyakorlat igazolja, hogy a távmunka alkalmazásával a munkaadók jelentős költségcsökkentéseket tudnak realizálni. A távmunka előnyei leginkább három fő területen jelentkeznek, melyek a következők: a munkavégzés hatékonyságának növelése, az üzemeltetési költségek csökkentése és a munkaerő megtartása a vállalati kultúra növelése révén.
A speciális munkaszervezés és az infrastruktúra lehetővé teszi, hogy az olyan cégek, amelyeknek több leányvállalata is van, az elvégzendő munkafeladatokat a legkülönbözőbb szempontok (költség, tudás, terheltség) alapján osszák szét. Különösen értékes megtakarításokat eredményezhet ez azoknál a vállalatoknál, amelyeknek az Európai Unió több tagállamában is vannak irodáik, hiszen a tagállamok közötti munkabérkülönbség gyakran meghaladja a 30 százalékot. Ez azonnali megtakarításra ad lehetőséget az érintett vállalatoknak.
Intel – virtuális iroda
|
Az igazgató néha ugyan bejár a bérelt, apró alapterületű irodába, de inkább csak az egyelőre még nem digitalizált postát és faxüzeneteket ellenőrzi. Azokat a tevékenységeket, amelyekhez nem kell feltétlenül az Intel közvetlen alkalmazásában lenni, rendre kiszervezik. „Néha azért összeülünk a kollegákkal, mert a személyes kapcsolat nagyon fontos. Ilyenkor elmegyünk egy jó étterembe, vagy bérlünk egy tárgyalót és megbeszéljük a legfontosabb teendőket” – avat be a szakember. Mivel az Intelnél mind a négyen mérhető eredményektől függő prémiumért dolgoznak, nincs szükség arra, hogy állandó ellenőrzés alatt tartsák egymást, vagy mérjék az egzakt munkával töltött perceket.
A kapcsolattartásban pedig a legmodernebb hi-tech technika segít, alkalmazzák az internetet, mobiltelefonokat, a különböző messengereket. Mindenkinek vezeték nélküli csatlakozásra is alkalmas notebookja van, amivel reptereken és szállodákban is azonnal rácsatlakozhatnak a világhálóra. Ha kell, telefonkonferenciát is tartanak a régió többi munkatársával. „Az iroda mindig ott van, ahol éppen a mobilom és a notebookom található” – magyarázza Golubeff Róbert a távmunka felsőfokának lényegét. Az infrastuktúra és a szervíz költségeit a cég állja, míg a magáncélú használatot az alkalmazottak fizetik.
A távmunkának egyetlen komoly hátránya van a szakember szerint: az ember vagy túl sokat dolgozik, vagy túl keveset. Mindenesetre nagy önfegyelem kell ahhoz, hogy a távmunkában dolgozó személy a megfelelő munkamennyiséget betartsa. Az Intel titkos adatainak védelme könnyen megoldható VPN (virtual private network), vagyis virtuális magánhálózat alkalmazásával. Ennek lényege, hogy egy titkosított csatorna jön létre a jelszóval rendelkező felhasználó és az Intel belső hálózata között, amelyen aztán kockázat nélkül lehet áramoltatni a védettséget igénylő adatokat.
Biodigit – egy negatív példa
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), valamint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) közös pályázatán győztes, hatmillió forintos támogatásból tizenkét új távmunkahelyet létrehozó Biodigit kft.-nél nem igazán lelkesek a távmunka eredményeivel kapcsolatban.
Az ipari- és orvosi-elektronika gyártására szakosodott cégnél számítógépes adatrögzítésre hozták létre a munkahelyeket. A számítógépek megvásárlásának, az internetes kapcsolatok kiépítésének, a kapcsolattartó személy képzésének és a kommunikációs költségeknek nagy részét a cégnek magának kell állnia.
„Pályázat esetén is féléves vagy akár egyéves utófinanszírozás van, ami szinte kigazdálkodhatatlan” – mondja a kft. képviseletében Topor Gyula. Szerinte a távmunka törvényi szabályozásai nem megfelelőek, nem egyértelműek.” Nincs kellően szabályozva a munkaidő megállapítása, a szabadságolás, a betegszabadság, a közüzemi számlák rendezése, emellett az eszközhasználattal kapcsolatos jogi álláspont, valamint a szolgáltatók rugalmatlansága is nehézséget okoz” – panaszolja a kft. képviselője.
Arra a kérdésre, hogy a vállalatnak összességében bevált-e a távmunkahelyek létrehozása, egyértelműen nemleges választ kapunk. „Nem vált be, rossz a hatékonyság és a számonkérhetőség” – állítja Topor Gyula, aki azért arról is beszámol, hogy mindezek ellenére tovább kísérleteznek. A költséghatékonyság, mint a távmunka előnye, egyelőre megkérdőjelezhető, a megtakarítás nem jelentkezett a vállalatnál, ugyanis a távmunkában dolgozók hatékonysága nem megfelelő.
Médiaipar – kultúraváltás
„Óriási siker a távmunkahelyek alkalmazása” – mondja Hegedüs István, a Budapesti Piac Rt. és a Magyar Könyvklub Kiadó és Kereskedelmi Rt. igazgatótanácsi elnöke, aki mindkét vállalatnál 10-10 millió forintot nyert az IHM-FMM pályázaton, és mindkét cégnél 20-20 új távmunkahelyet hozott létre.
„Mindkét cégünk a médiaiparban tevékenykedik, ahol sok távmunkában végezhető munkakört lehet betölteni” – mondja az elnök, aki arról is beszélt, hogy a pályázaton nyert 20-20 munkahelynél jóval több távmunkahely létesült már a cégeknél. Nagy változás volt a cégvezetésben a vezetési kultúra megváltozása, és a vezetői szempontok átértékelése. „A távmunkában dolgozó munkatársainkat kénytelenek vagyunk többször ellenőrizni, mint azokat, akik velünk egy irodában dolgoznak” – mondja Hegedüs István. Az első időben ennek nagy költségei vannak, de amikor már minden zökkenőmentesen megy – ez általában a második évtől van -, érezhetők a távmunka költségcsökkentő hatásai.
A kontroll módját is ki kellett dolgozni, ugyanis kezdetben e-mail tenger árasztotta el a főnökséget, akik így nem tudták megállapítani, hogy valójában ki mennyi időt foglalkozik a munkájával. Egy másik hátránya a távmunkának, hogy ma a munkavállalók szeretnének inkább vállalkozói jogviszonyban dolgozni, ez azonban a két vállalat számára nem elfogadható. Csak olyan munkavállalót alkalmaznak, aki rendes munkaviszonyban végzi a távmunkát. (A pályázat is csak ilyen munkahelyet támogatott.) A gond az, hogy az EVA-t fizető vállalkozók béreivel a hagyományos jogviszony keretében szinte lehetetlen lépést tartani. A két bér közötti különbséget nagyon nehéz összehangolni. „A megoldás az lenne, ha nem csak a távmunkára való előírásokat, de a bérezési rendszert is közelítenék a hagyományos munkaviszonyéhoz” – jelentette ki Hegedüs István. Az infrastruktúra kiépítését és a szervízköltségeket a cég állja, a közüzemi számlákban azonban a cég nem osztozik az alkalmazottakkal.
