Jelen számítások szerint egy hektár szőlő önköltsége és az elvárható haszon együttes értéke 100q/ha termés esetén nettó 80 forint kilogrammonként. A szőlő önköltségének ismeretében a termelők részéről csak ennél magasabb szőlőár fogadható el – véli a szövetség. Ennek megfelelően a szőlőből készült bor minimális termelői áraként a fenti alapanyag bekerülési költségei az irányadók, lédigbor esetén legalább nettó 120 forint literenként.
Az EU korábbi tagjainál 1 kilogramm szőlő ára 1 euró körül van. Semmi nem indokolja, hogy Magyarországon a tavalyi áraknál alacsonyabb szőlőárak alakuljanak ki. Ezt az elvárást támasztja alá az idei év többlet növényvédelmi költsége is – magyarázta Oreskó.
Csak a minőségközpontú integrált szőlőtermesztés versenyképes
A környezetgazdálkodásba ágyazott, integrált szőlőtermesztés elterjesztésével lehet csak minőségközpontú, s ezáltal versenyképes a magyar szőlészeti, borászati ágazat – állapították meg a Keszthelyen rendezett szakmai tanácskozás résztvevői.
Az integrált szőlőtermesztés hosszú távon fenntartható és minőségre összpontosító művelést eredményez. Ez a koncepció a múltban más néven már létezett, de a gépesített nagyüzemi gazdálkodás mennyiségi szemlélete miatt csaknem feledésbe ment – hangsúlyozta Kocsis László, a Veszprémi Egyetem (VE) tanszékvezető docense a fórumon. Az integrált termesztés lényege – mondta el a tanszékvezető – hogy a talajmegmunkálástól a tápanyag-visszapótlásig, a metszéstől a kevesebb vegyszert alkalmazó és előrejelzésen alapuló növényvédelemig tartó, tudatos munkafolyamatot kell megtervezni.
Lucskai Attila, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) környezetgazdálkodási tanácsosa szerint az agrár-környezetgazdálkodás egészébe szervesen illeszkedő szőlőtermesztés lehet csak sikeres. Ehhez külön támogatásra is pályázhatnak a regisztrált és legalább fél hektárnyi termőültetvénnyel rendelkező, vagy öt éves bérleti szerződéssel bíró gazdálkodók. Az FVM tanácsosa kiemelte, hogy ennek az uniós normák szerinti pályázatnak alapkövetelménye az olyan mértékű növényvédőszer- és tápanyagfelhasználás, amely biztosítja a biodiverzitás fennmaradását. Ennek fontos feltétele a talajvizsgálatok elvégzése és tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése – közölte Lucskai Attila.