A Jukosz-válság lassan eléri hazánkat. A Mol ugyan jó darabig hárította azokat a katasztrófa forgatókönyveket, amelyek a Jukosz körül kialakult zűrzavarnak a magyar kőolajellátásra való kihatásait feszegették, ám most mégis hivatalos közlemény kiadására kényszerült. Ebben az esetleges alternatív olajbeszerzéseket és ezek pénzügyi hatásait latolgatja. Egyelőre úgy véli a társaság, hogy a jelenlegi kapcsolatait felhasználva a meglévő szállítási feltételekhez viszonyítva a pénzügyi feltételek jelentős változása nélkül tudja beszerezni a kőolajat.
|
A hazai aggodalmak azt követően erősödtek fel, hogy a minap felröppent a hír: a Jukosz végrehajtói a társaság olajtermelésének leállítására adtak utasítást. A hírre a cég részvényei többszöri felfüggesztés mellett is több mint 20 százalékkal zuhantak a moszkvai tőzsdén.
A tőzsdei pánikot már az sem akadályozta meg, amikor az olajtársaság adótartozásának ügyében eljáró végrehajtók cáfolták, hogy utasítást adtak volna az olajtársaság termelésének leállítására. Miként Adrej Beljakov, a moszkvai törvényszék helyettes vezetője is hiába hangsúlyozta: a vádak teljesen alaptalanok, a bíróságnak nem áll szándékában felszámolási eljárásával akadályozni a Jukosz leányvállalatainak üzleti tevékenységét. Moszkva egyébként sem arról híres, hogy hinni kellene a hivatalos nyilatkozatoknak…
|
Ilyen előzmények után jelent meg a Mol közleménye, mely szerint a magyar cég megvizsgálta annak üzleti hatását, ha a Jukosz orosz olajvállalat esetleg mégsem lenne képes a Mol csoportnak történő kőolajszállítások folytatására a fennálló hosszú távú szállítási szerződésnek megfelelően. Közleményében a Mol leszögezi, hogy a Jukosz kifizette az augusztusra vonatkozó csővezetéki export tarifáját és az augusztusi szerződéses mennyiség jelentős része már útban van a Barátság kőolajvezetéken.
A Mol azon meggyőződésének is hangot adott, hogy ha a Jukosz a jövőben nem lenne képes a tervezett mennyiség szállítására, abban az esetben sem lesz jelentős fennakadás a Barátság kőolajvezetéken történő szállításokban. A magyar cég ugyanis a Jukoszon kívül több nagy orosz kőolajtársasággal áll napi kapcsolatban, tőlük rövid távú szerződések keretében és az azonnali piacon rendszeresen vásárol.
A közlemény azt is kiemeli, hogy a kőolajexportnak az orosz gazdaságban betöltött stratégiai szerepe miatt az Energiaügyi Minisztérium koordinálja a orosz kőolajexportot azzal a céllal, hogy biztosítsa a tervezett kvóták teljes kihasználtságát. A Mol ezen okok miatt meg van győződve róla, hogy képes lenne a szükséges kőolaj mennyiséget más szállítóktól beszerezni a pénzügyi feltételek jelentős változása nélkül.
|
A Mol ugyanakkor továbbra sem tett közzé számszerű becslést a Jukosz szállítások esetleges leállításának feltételezhető konkrét pénzügyi hatásairól. Néhány héttel ezelőtt azonban hazai elemzők megkísérelték felbecsülni annak várható költségeit, hogy ha a Molnak új olajbeszállítót kell keresnie. Akkor két szcenárió is készült a várható költség becslésére: az egyik szerint a Mol 5 százalékos, a másik szerint pedig 7,5 százalékos árengedményt realizál az olaj világpiaci árához képest a Jukosszal kötött hosszú távú szerződésben. Mindkét esetben azzal a feltételezéssel éltek, hogy három hónap alatt a Mol talál a piacon alternatív beszállítót azonos árazási feltételekkel, így a költségnövekmény (a hosszú távú szerződés által szavatolt árelőny kiesése) csupán egy negyedévre érvényesül. Mindezek alapján a váltás a Mol számára 3-6 milliárd forintos költségnövekedést jelentene – legalábbis az előzetes becslések szerint.
