Hol volt, hol nem volt… Akár így is kezdhetnénk az OTP esetét a Gazdasági Versenyhivatallal, hiszen utólag a történet csak mesének bizonyult. No persze ezt előre nem lehetett tudni és így meg is tette a pletyka a maga dolgát a piacon. Történt ugyanis, hogy a piacon elterjedt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az ombudsman „feljelentése” alapján vizsgálatot indított a jelzáloghitelezéssel foglalkozó bankok ellen, többek között kifogásolva ingatlanfelértékelési gyakorlatukat.
Mesés vizsgálat a bankoknál
Az ombudsman szerint nem igazságos eljárás az, hogy a jelzálogfedezet értékelésénél a lakás piaci értékének csupán 75-80 százalékos értéket állapítanak meg. Ez akkor okoz igazán gondot, és ez nem mese, ha nem tudja törleszteni a hitelt a felvevő, és értékesítik az ingatlant. Ilyenkor a bank az eladási árból levonja a maga jussát, a többi pedig a korábbi tulajdonosé. Csakhogy a bank nem érdekelt abban, hogy minél magasabb árat érjen el, neki csak a saját pénzével kell törődnie. Sőt, egy kis extraprofitra is szert tehet, ha a saját ingatlanos cégének adja el a szerződésben foglalt értéken, majd az ingatlanos cég is eladja, de már piaci értéken.
Az ombudsmani kritikák GVH-s felkarolása kapcsán mindenesetre az a híresztelés terjedt el a piacon, miszerint a versenyhivatal a fent leírt gyakorlat miatt hatalmas büntetést fog kiszabni a bankokra. Ez pedig elsősorban az OTP-t sújtotta volna, hiszen a magyar mamut a lakáshitelezési piac felét zsebre vágta. Egy ilyen pangó piacon, amilyen most van, az ilyen hírek is táptalajt szolgáltattak egy jelentősebb eséshez. Csütörtökön az OTP ennek megfelelően közel 3 százalékos mínusszal búcsúzott a naptól.
Péntek reggelre azonban minden pletyka mesének bizonyult, a GVH bejelentette a magyar történelem legnagyobb büntetését. Mintegy 7 milliárd forintos bírsággal sújtotta – nem a bankokat, hanem az autópálya-építő cégeket. A Reuters érdeklődésére a GVH-nál azt is elárulták, hogy a bankok ellen lakáshitelezési ügyben nem vizsgálódnak. Megnyugvás ült a befektetők arcára, de még így is mínuszban zárta a hetet az OTP.
 |
 |
|
|
Microsoft-megaosztalék
A tengerentúlon a héten a Microsoft került az érdeklődés középpontjába. A társaság először a hét első felében bejelentette, hogy 75 milliárd dollár értékben fizet osztalékot, illetve vásárolja vissza részvényeit. A megaosztalék hírére azonnal szárnyalni kezdett az árfolyam, és 5 százalékkal feljebb zárt. A Microsoft azért teheti ezt a nemes gesztust, mert az évek alatt felhalmozott készpénzt sohasem fizette ki osztalékban, mindössze a legutóbbi üzleti év profitja után fizetett pár centet a részvényesek nyomására. Az osztalék és részvény-visszavásárlás méretét talán az szemlélteti a legjobban, hogy az közel négyszerese a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett összes cég együttes értékének. Az árfolyam az osztalék bejelentése után is erős maradt, mivel a befektetők úgy spekuláltak, hogy valószínűleg azért nem a negyedéves profittal együtt jelentette ezt be a cég, mert akkor senki nem figyelt volna a jó eredményre, ellenben ha gyenge lett volna a negyedéve, akkor viszont egyszerre jelentette volna be a Microsoft, mert a gigaosztalék elfedte volna a rossz bizonyítványt. Ez logikusnak is hangzik, de mégsem jött be, mert az eredmény végül 1 centtel gyengébb lett a vártnál, és a részvények enyhén csökkentek is. Csakúgy, mint az egész tengerentúli piac. A Dow hosszú idő után ismét visszaesett a bűvös 10 ezer pont alá, ami a hazai piacra nézve sem igér sok jót. |
|
|
|
|
|
A lélektani határon túl
A héten a forint kurzusa is adott okot izgalomra. Mostanában nem kápráztattak el minket a makrogazdasági mutatók jó hírekkel. Továbbra is a fejünk felett függ a bűvös ikerdeficit Damoklesz-kardja, a magas kamatokkal doppingolt kötvénykibocsátás vékony fonalán. A forint azonban a héten áttörte az euróval szembeni 250-es szintet és már a 249-et is megkóstolta. Sajnos ez nem a magyar gazdaságba vetett bizalom hirtelen visszatértét jelzi (az sokkal hangosabb lesz), hanem a nyári pangást.
Az árfolyamokról ilyenkor nagyon nehéz eldönteni, mennyire valóságosak, hiszen a nagy befektetési és fedezeti alapok (hedge fund) olyan nagyok, hogy egy apró korrekció a portfóliójukban is képes megmozdítani a piacot az alacsony forgalom miatt. Pedig ha a jelenlegi 250-es szint tartható lenne, akkor az a jegybankot valószínűleg a kamatcsökkentési ütem gyorsítására sarkallaná.
Jelenleg a piac arra számít, hogy az év végén 10,5 százalékos lesz az alapkamat, tehát arra fogad, hogy az MNB „tojáspatkolós” stratégiát folytat, azaz jelszava: „csak szép lassan, nyugodtan”. Lehet, hogy ezzel a stratégiával szívrohamközeli állapotban tart sok vállalkozót, aki nagyon szeretne sokkal kevesebbet fizetni a hitelei után, de a jegybank kezében jelenleg nincs más eszköz a forint erősen tartására, vagyis közvetve az infláció csökkentésére.
Természetesen a vita tárgya az, hogy szükség van-e ilyen erős forintra. De ez olyan akadémikus kérdés, amit meghagyhatunk a közgázos padsoroknak és a söröskorsók társaságának…
