Bábolna – kettőt fizet, egyet kap

Kialakult és kormányszinten elfogadtatott az adófizetők pénzéből évek óta dotált Bábolna Rt. privatizációjának koncepciója. A kabinet szerdai ülésén eldöntötték: a céget két részletben, egy „jó” és egy „rossz” Bábolnaként kínálják fel. Jóllehet a stratégiai célt, mely szerint az egykori legendás magyar mintagazdaságot hazai kézben kellene tartani, továbbra is szem előtt tartják az eladók, a „jó” cég iránt komolyabb nemzetközi érdeklődés is támadhat.

Megbontva

A ’89-’90-es évek rendszerváltásának dacára mind a mai napig szocialista típusú gazdaságként tevékenykedő Bábolna Rt.-re a jelenlegi struktúrában nem lenne vevő – fogalmazott az MTV Este című műsorában Velez Zoltán, a Bábolna Rt. elnöke -, ezért van szükség a cég két részre osztására, a piacgazdasági viszonyok cégen belüli megteremtésére.

Állami segéllyel A nagy múltú cég 1998 óta kizárólag állami segítséggel képes talpon maradni, az elmúlt hat évben Velez Zoltán szerint összesen mintegy 15 (sajtóértesülések szerint több mint 20) milliárd forintnyi támogatást kapott – például kedvezményes tulajdonosi kölcsön formájában az ÁPV Rt-től, tőkeemelés formájában vagy reorganizációs támogatás keretében, de végső soron – a honi adófizetőktől. Ez azonban kevés volt ahhoz, hogy nyereségbe forduljon a tevékenysége. A veszteségképződés mértéke ugyan valamelyest csökkent, de saját tőkéjét elveszítette, adóssága 20 milliárd forintra duzzadt és még mindig veszteséget termel.

A privatizációs koncepció lényege ugyanis épp erre irányul, vagyis, hogy jöjjön létre egy egészséges, életképes, privatizálható cég, és emellett eszközként értékesítsék a veszteséget termelő maradékot is. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint ezt a resztlit is „ésszerű, irányított keretek között” értékesíteni kell, bár nincs kizárva, hogy az ÁPV Rt., mint főhitelező a végén bizonyos veszteségeket kénytelen lesz elviselni.

A „jó Bábolnába” mint új cégbe egyébként elsősorban a takarmánygyártás, a továbbfeldolgozás és a győri vágóhíd kerülne, a „rossz Bábolnába” többek között a békéscsabai és a kecskeméti vágóhidak – mondta el Velez Zoltán.

Az egyelőre nem nyert nyilvánosságot, hogy a két részleg értékesítése együttesen mekkora privatizációs bevételt hozhat, de a tervek szerint fedezné az eddigi deficiteket valamint a beszállítói, termelői tartozásokat. Ez a reorganizációs modell már az Európai Unió gyakorlatának is megfelel, nem úgy, mint az állami pénzpumpálás eddigi rendszere (amely erősen ütközik az unió támogatási szabályaival). 


Nemzetgazdasági kérdés

A baromfiágazat 34 százalékát összpontosító Bábolna Rt. jövőjének sorsa nemzetgazdasági kérdés. A privatizációs pályázatot épp ezért úgy kell majd megfogalmazni – vélekedett Velez Zoltán -, hogy a társaság lehetőség szerint nemzeti tulajdonban maradjon, vagyis a magyar pályázók ne kerüljenek versenyhátrányba. Ez a stratégiai cél tehát változatlan – hangsúlyozta az elnök -, csak kérdés, hogy hogyan lehet megvalósítani. A magyar befektetőknek ugyanis a szakemberek szerint a jelenlegi piaci helyzetben egy ekkora cég túlságosan nagy falat…