A tőkepiaci szolgáltatók többségét összefogó érdekképviseleti szervezet elnöksége annak kapcsán foglalt állást, hogy a jövő évi költségvetés koalíciós egyeztetése során szocialista párti politikusok kijelentették: kitartanak az árfolyamnyereség-adó bevezetése mellett.
A BSZSZ közleményében felhívta a figyelmet arra: ” a tőkejövedelmek tervezett adóztatása ellentétes a kormány befektetés-ösztönző politikájával, és a bevezetést költségvetési érvek sem támasztják alá.” A BSZSZ szerint a politikai pártoknak “a tőkejövedelmek adóztatása helyett azon kellene gondolkodniuk, miként lehetne a lakosság öngondoskodását erősíteni.”
A BSZSZ úgy ítéli meg: jelenleg a magyar háztartások megtakarítási hajlandósága igen alacsony, és azon belül is kicsi a tőzsdei befektetések aránya. A lakossági megtakarítások alig 1,5 százalékát tartják részvényekben, a tőzsdén forgó részvényeknek pedig mindössze 4,3 százaléka van magántulajdonban. Ráadásul ez az arány az utóbbi időben folyamatosan csökken, miközben az uniós országokban általános 10 százalék körüli szint eléréséhez dinamikus emelkedésre lenne szükség.
A szövetség szerint az új adó bevezetése közel 160 ezer tőzsdei kisbefektetőt közvetlenül is hátrányosan érintene, áttételesen pedig – a nyugdíjpénztárakon, biztosítókon, befektetési alapokon keresztül – 2,2 millió ember megtakarítására lehet kedvezőtlen hatása a likviditás csökkenése miatt.
“Ez nemcsak a kormány választási ígéretével, hanem a lakosság öngondoskodásának erősítését szorgalmazó kormányzati szándékkal is éles ellentétben áll, hiszen a fejlett országokban ennek egyik legfontosabb terepe éppen a tőzsde” – állítja a közlemény. “Az árfolyamnyereség-adó bevezetése ugyanakkor tovább gyengítené a Budapesti Értéktőzsdének (BÉT) azt a törekvését, hogy a tőzsde a vállalati forrásbevonás fontos központja legyen ” – véli a BSZSZ. A szövetség elnöksége – a BÉT vezetéséhez hasonlóan – úgy véli: tovább kell menni azon az úton, amely a vállalkozások forráshoz jutásában kiemelkedő szerephez juttatja a tőzsdét.
A BSZSZ elnökségének megítélése szerint az árfolyamnyereség-adó újbóli bevezetését költségvetési érvek sem támasztják alá. Ez az adófajta korábban évi 3 milliárd forintot hozott az államháztartásnak, ami a teljes bevétel csupán 0,3 ezreléke. Ez pedig elenyésző összeg annak fényében, hogy a beszedés és az ellenőrzés várhatóan tetemes többletkiadásokat okoz majd az adóhivatalnak és ezen keresztül a költségvetésnek is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
