Belföld

Intervenciók és szövetkezetek nyara

Régen lobbizott annyit az agrártárca, mint ezen a nyáron. A gondok forrása a jó termés, s az ehhez társuló alacsony felvásárlási ár. A tőkeszegény, szétaprózott magyar mezőgazdaság, persze, ott sem tud nyerni, ahol az EU intervenciós árat ígér, mert nincs pénz a raktározásra.

A magyar mezőgazdasági termelők az idei évben tapasztalhatják meg először az európai élet ízét. Ráadásul a belépő az utóbbi évtized egyik legbőségesebb gabonatermése. Tegyük hozzá, Európa szerte bő terméssel számolnak a gazdák, ami azért idővel gondot okozhat, legalábbis felveti a van-e élet a kvótán túl kérdését. A várakozásokkal azért is csínján kell bánni, mert nem is olyan régen, még minden előzetes csatlakozási spekuláció úgy kalkulált, hogy szemben a magyar baromfi-, sertés- és tej-ágazattal, melynek a versenyképességi hiányosságait felerősíti az uniós tagság, a gabonatermesztők, a cukorrépa termelők és gyümölcstermesztők biztosan jól járnak. Nos, annyi már bizonyos, hogy az időközben német kézbe került cukorgyáraknak beszállító magyar cukorrépa termelők komolyan aggódnak, a gyümölcsösök közül pedig a „meggyesek” és a „málnások” már be is fürödtek a várakozásokat alulmúló európai felvásárlási árakkal.






Lobbizik a agrártárca

A szaktárca több irányban is lobbizni kezdett. Egyrészt a hazai nagybankoknál, hogy segítsenek a gazdáknak a raktározással járó költségek finanszírozásában. Másfelől azért, hogy az ország már az aratást követően – pályázaton elnyerhető támogatással – exportálhasson egymillió tonna búzát. Érdekes módon ezt a magyar törekvést a környező országok egy része is támogatja, ugyanis belső piacukat féltik a magyar búza dömpingjétől. De az is felmerült, hogy Brüsszel sorolja Magyarországot az úgynevezett déli övezetbe. Ebben az esetben november helyett már augusztusban életbe léphetne a garantált áron történő felvásárlás.

Raktár híján eladják lábon 


Annyi már bizonyos, hogy miként Európa szerte, úgy itthon is, az idén rekordtermést takarítanak be a gabonatermelő gazdák. Az összes kalászosgabona-termés Magyarországon a termésbecslések szerint az idén elérheti a 7,586 millió tonnát, ami 1,765 millió hektáron termett. A kalászos gabonák jó termésátlaga azt valószínűsíti, hogy hazánkban mintegy 2 millió tonnás exporttal lehet számolni az idén. A gabonaárról szólva a szaktárca illetékesei még a napokban is úgy vélekedtek, hogy az árcentrumnak az EU által meghirdetett intervenciós ár körül kell alakulni, levonva abból a felmerülő költségeket. Más szóval, a novembertől érvényes 26 000-26 500 forintból mintegy 3000 forintos tonnánkénti költséget levonva a tonnánkénti ár 22 500 és 23 500 forint között kellene hogy alakuljon. Ehhez képest a kereskedők nem kínálnak többet 20-22 ezer forintnál. Tehetik ezt azért, mert a hazai gazdák nincsenek felkészülve a több hónapos tárolásra.






Nadrágszíj parcellák

Annál is inkább szükség lehet az értékesítési szövetkezetekre, mert a szaktárca adatai szerint Somogyban az átlagos termőterület nem haladja meg a fél hektárt. Az ilyen kicsiny parcellákon pedig nem versenyképes a málnatermesztés, s emellett a termelők felvásárlókkal szembeni pozíciói is gyengék.

Megint téeszek?


A hagyományosan – és történelmileg – komoly társadalmi súlyt képviselő gabonatermesztőkkel szemben a legújabban bajba került gyümölcstermesztők, a „málnások” aligha számíthatnak uniós kormányzati intervencióra. Pedig az EU-csatlakozás előtti várakozásokkal ellentétben az idén nem nőtt a málna felvásárlási ára, hanem jelentősen csökkent. Különösen súlyos a helyzet Somogyban, ahol közel 3 ezer termelő foglalkozik málnával. Az idei termésmennyiség várhatóan meghaladja az ezer tonnát, ami hozzávetőleg 200 tonnával több, mint az előző évben volt. A felvásárlási ár azonban jó, ha fele a tavalyinak: a tálkás málnáért 250-300 forintot, a gurulóért 110-130 forintot, míg az ipari, azaz lémálnáért 70-80 forintot fizetnek a felvásárlók. Az elkeseredett málnatermelőknek némiképp meglepő megoldást ajánlott a földművelésügyi miniszter. Nevezetesen Termelői Értékesítő Szövetkezetek (TÉSZ) alakítására szólította fel őket, mondván ezt a megoldást az Európai Unió is támogatja, szemben az egyéni túlélési stratégiákkal.


Már a meggy sem megy


A „meggyeseken” az idén már az értékesítésre szóló szövetkezés sem segít. Jellemzően ugyanis a fákon maradt a termés. Itt is az történt, hogy az EU-csatlakozás előtti kedvező várakozásokkal ellentétben a vártnál alacsonyabbak a németországi felvásárlási árak, ami a magyar piacot is tönkretette. Jelenleg kilónként 50 forintnál többért senki sem veszi át a gyümölcsöt a termelőktől, miközben a szaktárca számításai szerint csak legalább 100 forintos kilónkénti ár mellett lenne jövedelmező ez az ágazat. A hírek szerint az agrártárca most azon lobbizik, hogy jövőre már a bogyós gyümölcsöket is bevegyék az Európai Unió intervenciós termékkörébe. Addig is marketingtámogatást nyújtanak a bajba jutott termelőknek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.