Magyarország becslések szerint évente 7-800 milliárd forint nettó EU-támogatásra számíthat a következő hétéves költségvetési ciklusban a közösség strukturális és kohéziós alapjaiból. Az összeg nem sokkal marad el az ország GDP-jének 4 százalékától, azaz a finanszírozás maximálisan engedélyezett szintjétől.
A felhasználás módjáról alkotott kép vegyesnek látszik, bár a Bizottság az új szabályok kidolgozásakor észrevehetően igyekezett az új tagok kedvében járni.
A javaslatcsomag egyik nagy vívmánya, hogy kibővíti a lehetséges beruházások körét, és a kohéziós alapnál is áttérnek a strukturális alap modelljére. Tehát projektek helyett programokat kell majd készíteni, így az egyes projekteket nem lesz szükséges külön Brüsszelben engedélyeztetni. A jövőben tíz és fél százalékos előleget kívánnak átutalni a tervekre, biztosítandó a beruházás zavartalan finanszírozását.
Mindezek ellenére sem lesz könnyű helyzetben Magyarország. A Európai Bizottság által bevezetett n+2-es szabállyal kötelezve lesznek a beruházók, hogy a tervezetüket két éven belül vigyék véghez, különben az igényelt összeg elveszik. Továbbá a nagy forrásigényű projektekből, amelyek jól kitöltenék a rendelkezésre álló keretet, már csak korlátozott számú akad. Márpedig ezek hiányában sok projektet kellene tudni generálni, hogy lefedjék a keretet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
