Belföld

Ha elszáll a deficit – nincs kegyelem

Az Európai Bíróság keddi ítélete nyomán mégis büntetésre számíthatnak a költségvetési szigorra fittyet hányó tagállamok. A döntés elsősorban Franciaország és Németország sorsát érinti - kellemetlenül.

Az Európai Bíróság július 13-án hozott ítéletében megsemmisítette az uniós pénzügyminiszterek tavaly novemberi döntését, amely felfüggesztette az eljárást a költségvetési szigort notóriusan be nem tartó tagállamokkal, konkrétan Franciaországgal és Németországgal szemben.

Renitensek


Ha elszáll a deficit – nincs kegyelem 1

Klikkeljen a képre!

Az unió 15 „régi” tagállama közül is többen vannak, amelyek a legutolsó, 2003-as fiskális évben áthágták a GDP 3 százalékában meghúzott deficit-limitet. Hollandia a kritikus határon áll, Nagy-Britannia és Görögország 0,2 százalékponttal verte le a lécet, Németország és Franciaország viszont közel egy százalékponttal szállt el. Az ő megítélésüket súlyosbítja, hogy immár három éve folyamatosan nem tudják teljesíteni a Stabilitási és Növekedési Paktum költségvetési hiányra vonatkozó előírásait, de az államadósság 60 százalékban meghúzott szintjét is túllépik.

A fekete pontot érdemlő tagállamok listája a májusi bővítés óta természetesen tovább gyarapodott: régiónk valamennyi országa túlzott költségvetési hiánnyal, Ciprus és Málta ezen felül limiten felüli eladósodottsággal is küszködik.





          Mi lesz velünk?
Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa, az Ecofin július 5-i ülésén tárgyalt hazánk felzárkózási programjáról. Elfogadta az Európai Bizottság ajánlását, amelynek értelmében Magyarországgal szemben megindult az uniós „túlzottdeficit-eljárás”, viszont a konvergenciaprogramban foglaltaknak megfelelően hazánknk csak 2008-ban kell 3 százalék alá csökkentenie a költségvetési hiányt. A tanács még öt új tagállammal szemben indított eljárást, de mindegyikük korrekciós programját jóváhagyta. Ciprus céldátuma 2005, Máltáé 2006, Lengyelországé és Szlovákié 2007, Csehországé pedig hazánkhoz hasonlóan 2008. Az újakkal azért bántak ilyen kesztyűs kézzel, mert az Európai Bizottság abból indult ki, hogy az új tagállamok „speciális helyzetben” vannak, lévén csatlakozásuk pillanatában sokkal nagyobb hiánnyal rendelkeztek, mint amit az EU megenged. Továbbá még átalakulásban lévő gazdaságok, ráadásul nem is tagjai az eurózónának, tehát amúgy sem lehetne őket megbüntetni.

Vitatott kritériumok

A paktum diktálta szigor tiszteletben tartását illetően komoly ellentét húzódik meg a tagállamok minsizterei és Brüsszel között. Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin (élén Németország és Franciaország képviselőivel) 2003 novemberében úgy döntött, hogy felfüggeszti az ilyen esetekben előírt eljárást az érintett országokkal szemben, ám ezt a brüsszeli bíróság mostani (az Európai Bizottság keresetét jóváhagyó) döntése szerint nem tehette volna meg.

Az ítélet értelmében a pénzügyminiszterek döntése nem az EU érvényes jogszabályaival összhangban történt, ezért semmis, mindez pedig az eljárás lefolytatását, fenyítést, végső esetben akár pénzbüntetést is hozhat a renitens államok számára.

Ez utóbbinak ugyanakkor kicsi a valószínűsége – írja a Financial Times. Annál is inkább, mivel időközben Brüsszelben is felerősödtek azok a hangok, amelyek a paktum kritériumainak enyhítését szorgalmazzák, mondván: nem érdemes olyan szabályokhoz ragaszkodni a végsőkig, amelyeket a tagállamok nem tudnak és nem is akarnak betartani. Többen olyan kritikákat is megfogalmaznak, hogy míg a paktum az infláció kordában tartására fókuszál, eközben nem képes gyógyírt találni a lassú európai növekedés problémájára.

Az említett problémák miatt 2005 elején tervezik a stabilitási paktum alapos felülvizsgálatát. Megfigyelők azt valószínűsítik, hogy rugalmasabbá teszik a szabályozást, a problémákkal küszködő országoknak több időt engednek majd azok kezelésére, és több figyelmet fordítanak a problémák kialakulásának megelőzésére.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik