Kovács László szerint a vitában többen felvetették, hogy láthatóbbá kellene tenni az EU iraki szerepvállalását, s ennek része lehetne egy állandó bagdadi képviselet megnyitása is. Mások úgy vélték, hogy a biztonsági helyzet miatt jobb lenne, ha a képviselet Ammánban működne. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy egyre több ország állítja helyre diplomáciai kapcsolatait Irakkal – mondta Kovács László, hozzátéve, hogy Magyarország is ebbe az irányba halad.
A miniszteri tanács ülésén részt vett Hosjar Zebari iraki külügyminiszter is, aki arra kérte az uniót, hogy nyújtson az eddiginél közvetlenebb támogatást a stabilitás megteremtéséhez és a politikai kibontakozáshoz. Elmondta, hogy ez utóbbi már megindult, s most, a legitim kormány megalakulása után azt tartják a legfontosabbnak, hogy egy nemzeti kongresszus összehívásával kiszélesítsék a politikai erők közötti együttműködést.
Zebari fontosnak nevezte, hogy folytatódjon a terrorizmus elleni harc, egyszersmind a demokrácia és a jogállamiság normái is érvényre jussanak.
Az ülésen többen szóba hozták az EU-nak a halálbüntetés iraki helyreállításával kapcsolatos aggodalmait, megerősítve az uniónak azt az ismert álláspontját, amely szerint ezt a legsúlyosabb büntetést semmilyen körülmények között nem szabad alkalmazni. Az iraki külügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a maga részéről ugyancsak ellenzi a halálbüntetést, de Irakban a helyzet és a közhangulat olyan, hogy a nagyon súlyos bűncselekmények esetében nehezen lehetne lemondani az elrettentésnek erről az eszközéről.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
