Belföld

Idegenforgalom – az új típusú vendég

A Balatonnál már-már katasztrófáról beszélnek, Budapest luxusszállodáit és a villányi borpincéket viszont elárasztják a vendégek. A beutazók szokásai megváltoztak, a fapados járatokkal előtérbe került a hétvégi turizmus.

Úgy tűnik, az idei szezonban végre visszatérnek a várva várt turisták Magyarországra, igaz, mások, mint korábban. Az előszezon turisztikai adatai alapján az üdülési szakmának is kellemes, ámde munkás lesz az idei nyár. 2004. januárja és májusa között a kereskedelmi szálláshelyekre érkező 993 ezer külföldi vendég 3,1 millió vendégéjszakát töltött el. Mindez azt jelenti, hogy a lassan négy éve tartó visszaesés után a vendégek száma 13, az éjszakák száma pedig 9 százalékkal nőtt a múlt év első félévéhez képest.

Minőségi vendéglátás


A külföldiek körében a legnépszerűbb szállástípus a szálloda volt, itt regisztrálták az összes külföldivendég-éjszaka 86 százalékát, a vendégek által eltöltött éjszakák száma ezekben az egységekben összességében 11 százalékkal bővült, a szállodákon belül azonban eltérő tendenciák figyelhetők meg. A legmagasabb minőséget képviselő ötcsillagos egységekben egyharmadával bővült a külföldivendég-forgalom, a négy-, illetve háromcsillagos szállodákban kisebb mértékű, 15, illetve 6 százalékos növekedés volt. Az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeken ugyanakkor 12–22 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek el a külföldi vendégek, mint az előző év azonos időszakában.












Szállodai mutatószámok
Szoba-foglaltság, %
Bruttó átlagár, forint
Egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel, forint
Bruttó szobaár-bevétel *
Összes vendég- éjszaka*
2004. január
38,3
12 441
4 766
116,5
116,8
2004. február
43,2
12 294
5 305
132,0
124,8
2004. március
54,8
11 786
6 462
127,9
121,6
2004. április
61,0
13 412
8 183
119,6
110,5
2004. május
68,8
15 409
10 608
122,3
110,3
2004. június
69,5
15 346
10 666
114,7
112,6
2004. jan. – jún.
56,7
13 773
7 806
121,1
114,7
* előző év azonos időszaka = 100,0 Forrás: KSH


 Az Európai Unió egyes országaiból a korábbinál jóval több turista érkezett és több éjszakát is töltött el hazánkban. Mindeközben az uniós forgalom több mint felét kitevő német és osztrák vendégek éjszakáinak száma 4, illetve 2 százalékkal csökkent. Az Ázsiából érkező vendégek kétharmadával, az amerikai földrészről érkezők közel negyedével több éjszakát vettek igénybe, mint 2003 hasonló időszakában.

A régiók között a Balaton szenvedte el a legnagyobb veszteségeket, hiszen forgalma még a tavalyi időszaknak is a 87,2 százalékára esett vissza. A külföldi utazók ugyanakkor 24,4 százalékkal mentek szívesebben Budapestre, mint tavaly az első öt hónapban, és nagyobb kedvvel választották a Mátra-Bükk, illetve a Mecsek-Villány térséget is.






Ősszel kínai turistaözön?

A kínai turistaáradat minden várakozással szemben egyelőre nem érkezett meg. Bár a kiutazást komoly feltételekhez kötő ország tavaly novemberben Magyarországot is felvette a célországok listájára, az évente több mint 15 millió kínai turistából mindössze pár száz látogatta meg eddig hazánkat. A távol-keleti ország utazásszervezői ugyanakkor már érdeklődnek hazánk iránt, de ajánlataikat főként csak az őszi időszakra kérték. A szakemberek a két ország közötti turizmus fellendülését elsősorban a Malév pekingi járatának augusztusi elindításától várják. Megérzésük nem is alaptalan, hiszen a magyar légitársaság alig néhány nap alatt az augusztusi járatokra mintegy ezer, a szeptemberiekre pedig közel 800 foglalást regisztrált. A Malév egy hónapban 2600 helyet kínál a hetente háromszor közlekedő járatra.


Budapesti luxus



A júniusi szállodai mutatókból kiviláglik, hogy Budapesten évek óta a legjobb szobakihasználtsági mutatókat és forgalmat sikerült elérni. Az ország egészében a vendégéjszakák száma és a bruttó szobaárbevétel is az év első felében dinamikusan nőtt, a szobakapacitás-kihasználtság javult a tavalyi év azonos időszakához képest.

A három-, négy- és ötcsillagos szállodák az év első felében átlagosan 57 százalékos szobafoglaltsággal működtek. Ezen belül a budapesti négy- és ötcsillagos szállodák kiemelkedően magas, 64 százalékos szobafoglaltságot értek el. A vidéki szállodák szobakapacitás-kihasználtsága ettől jóval alacsonyabb, 50–51 százalékos volt.

Egy kiadott szállodai szoba bruttó átlagára 13 800 volt január–júniusban, júniusban 15 300 forint. Az első fél évben az átlagosnál magasabb átlagárat csak a fővárosban működő négy-, illetve ötcsillagos szállodák érvényesítettek. Az év első felében a bruttó szobaárbevétel átlagosan 21 százalékkal nőtt 2003 ugyanezen időszakához képest.

Júniusig átlagosan 15 százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához képest. Az első fél évben a vendégéjszakák száma dinamikusan, 15–30 százalékkal bővült a budapesti szállodákban, míg a vidéki egységekben kisebb mértékű, 1–5 százalékos volt a növekedés.


Idegenforgalom – az új típusú vendég 9

Tömegek ülnek a fapadon


A közel négy éves „mélypont” után a hazai turizmus fellendülését nemcsak a világgazdasági helyzet javulásától, hanem a fapados járatoktól is várják az utazás szakértői. A költségkímélő repülőjáratok, amelyek idén májustól indulnak már Magyarországról is egyedül Budapest szállodáiba plusz 50 ezer vendéget hozhatnak – mondta el Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség elnöke.

Az új szegmens az első becslések szerint félmillió vendégéjszakával, éjszakánkénti 100 eurós költéssel, így nagyjából 50 millió euróval bővíti majd hazánk idei turistaforgalmát. Amíg Budapest szállodakihasználtságában ez 3-4 százalékos többletet jelent, az egész ország forgalmát 1,5 százalékkal növelheti meg.

A tipikus fapados utazó nem feltétlenül érkezik lapos pénztárcával. A diákszállások mellett várhatóan az olcsóbb szállodaláncok szobáit is igénybe veszi. Rá is jellemző, hogy jövetelét nehéz előre megjósolni, hiszen az utazásról sokszor csak az utolsó pillanatban dönt. A Balaton víztükre helyett jobban csábítják a városi célpontok, nem kívánja az egész országot végigjárni. Helyette városnéző programokon vesz részt, múzeumokat látogat, kávéházakban és középkategóriás éttermekben élvezi a pihenést. Jobbára két napot vagy egy hosszabb hétvégét tölt el Magyarországon, ritka az egész hetes üdülést választó.






Tisza-tó: gyenge kezdet

Nem túl rózsás a helyzet a Tisza-tónál sem, ismerteti a helyzetet az abádszalóki irodavezető, Szabó István. Megfogalmazása szerint előszezoni a helyzet a tó legnépszerűbb üdülőhelyén, ami mindenképpen visszaesés tavalyhoz képest, ám a foglaltsági mutatók alapján sikerül majd teljesíteni az idei terveket. Az utóbbi években a Tisza-tó üdülőközpontjává fejlődött településén leginkább a jó időben reménykednek a szállásadók, ugyanis a megszokott, úgynevezett „hosszúhétvégés” vendégek elmaradása egyértelműen a kiadós esőzések számlájára írható.


Pangás a tavaknál



A Balatonon immáron a szezon közepén, még mindig az első fecskéket várják. Július elején nincs ok az elégedettségre Siófokon és környékén, hiszen tavaly ilyenkor jóval több turista érkezett már a magyar tenger déli partjaihoz, mint idén – osztja meg tapasztalatait a FigyelőNettel Halász Klára, a siófoki Tourinform iroda vezetője. A szálláshelyek közül csupán a magasabb kategóriájú, kiemelt szolgáltatásokat nyújtó szállodák azok, amelyek mostanában kezdenek megtelni, a magánszállások kihasználtsága azonban csupán 10 százalék körüli, és van olyan három csillagos szálló is, ahol a negyven szobából július dereka felé közeledve is csak 15 foglalt.

Az idei pangás egyértelműen a tavalyi alacsony vízállással és a tó körüli, rendkívül negatív sajtóvisszhanggal magyarázható – állítja Halász, aki szerint a németek elmaradásának oka az ottani rossz gazdasági helyzet. A németek egynegyede nyilatkozott úgy, hogy az idén nem tervez külföldi nyaralást, márpedig közülük vélhetően sokan választották volna a Balatont. Helyettük egyre több dán turista érkezik a Balatonhoz, ami vélhetően a Magyar Turizmus Rt. intenzív kampányának köszönhető (tavaly valósággal elárasztották Koppenhágát a hazánkat népszerűsítő plakátok), és egyre nagyobb számban töltik a nyarat a tónál a lengyelek és az ukránok.

Halványuló vonzerő

Bár a külföldi turisták még ma is nagy számban várják Magyarországtól az olcsó üdülési lehetőségeket, sokan csalódnak, amikor szembe találják magukat a hazai árszínvonallal. A környező országok között ugyanakkor sikerült valamelyest megőrizni versenyképességünket. A DHL a 10 új uniós tagállamban készített turisztikai felmérése szerint Magyarországon a legolcsóbbak a szállodák – különösen a magasabb kategóriákban, – de nálunk kell legtöbbet fizetni a taxizásért és az éttermekben. A hazánkba érkező külföldinek egy négycsillagos szállodában átlagosan 58 eurót kell fizetnie éjszakánként, míg a többi új tagállamban ugyanez jóval több mint 60 euróba kerül.



Idegenforgalom – az új típusú vendég 18


A tanulmány elkészítéséhez a DHL olyan tételeket állított össze, amelyek a leggyakrabban előfordulnak egy rövidebb üzleti úton itt tartózkodó külföldi üzletember kiadásai között, majd a költségeket egy indexben összegezte. Ezen összesített index alapján Magyarország a tíz új tagállam versenyében nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el. Míg a balti országok, Szlovákia és Málta többé-kevésbé olcsóbb hazánknál, addig a Cseh-, Lengyelországba, Szlovéniába vagy Ciprusra készülő üzleti utazóknak magasabb kiadásokra kell felkészülniük. A vizsgálat szerint a külföldiek számára összességében Szlovénia a legdrágább.

Az összesített index azonban hatalmas egyenetlenségeket takar. Magyarországon például mind a világháló használata, mind a vezetékes telefonálás kiemelkedően olcsó, ezzel szemben a mobilhívások árai tekintetében alig van különbség a tíz csatlakozó ország között. Az autóbérlés tekintetében pedig az új tagállamok nagyjából kiegyenlített árakkal rendelkeznek.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik