Belföld

Adóreform – ellenségből jó barát?

A két kormányzó párt ismét nem állta meg, hogy ne a nyilvánosság előtt folytasson csatározást a jövő évi adózás reformjáról. Az MSZP a Fidesznél talált támogatásra a kisebbik koalíciós partnerrel szemben.

Támogatást kaphat a parlamentben ősszel az árfolyamnyereség-adó újbóli bevezetése, az MSZP mellett ugyanis a Fidesz is megszavazna egy erre vonatkozó javaslatot. A társadalmi igazságosság miatt a Fidesz mindig a nyereségadó visszaállítása mellett érvelt – közölte Tállai András fideszes parlamenti képviselő. Hozzátette: a 2003-ban megszüntetett adó 20 százalékos mértéke 25 százalékra nőhet, mivel azóta emelkedett a tőkejövedelmekre vonatkozó közteher mértéke. Szabó Lajos, az MSZP-frakció költségvetési munkacsoportjának vezetője kedden beszélt arról, hogy frakciója kívánatosnak tartaná a tőzsdei árfolyamnyereség megadóztatását.

Kuncze Gábor SZDSZ-elnök azonban határozottan kijelentette, hogy a tőzsdei árfolyamnyereség adójának visszaállításával pártja nem ért egyet: az árfolyamnyereség-adó “rossz üzenet lenne a piacnak” azután, hogy megszavazták a szabad demokraták által támogatott megtakarítás- és befektetés-ösztönzési javaslatot. Elmondta, hogy a nyilvánosság előtti koalíciós üzengetések elkerülése érdekében inkább közös munkacsoport létrehozását kezdeményezi Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezetőnél az adótörvények ügyében.

A dupla fölözés árt a megtakarítási kedvnek

Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde Rt. elnöke gazdasági és erkölcsi hibának tartaná az árfolyamnyereség-adó újbóli visszaállítását, amelyet az MSZP-SZDSZ-kormány 2002-es hatalomra kerülése után röviddel eltörölt, betartva ezzel egyik választási ígéretét. A megtakarítások és növekedés elleni lépés lenne az, ha az szja-val már egyszer megadóztatott pénzügyi megtakarításokat ismételten megterhelnék árfolyamnyereség-adó címén is, ami ráadásul inflációs hatású – mondta el Szalay-Berzeviczy. Az értéktőzsde elnöke reméli, hogy a kormány más módot talál majd az államháztartási hiány kezelésére.

Az árfolymanyereség-adó visszaállítása a magyar lakosság igencsak gyér befektetési kedvét szeghetné. A lakosság pénzügyi megtakarításainak ugyanis mindössze 1,2 százalékát fektette részvényekbe, ami a tőzsdei magyar részvényállomány 4,3 százalékát jelenti. Ez utóbbi számmal szemben az európai uniós átlag 10 százalék körül van. Ugyanakkor a BÉT kiemelt stratégiai célja, hogy a hazai magánbefektetők egyre nagyobb arányban vásárolják magyarországi társaságok részvényeit, és a korszerűtlen hazai megtakarítási szerkezetet a fejlett országok szintjéhez közelítse.

Az árfolyamnyereség-adó ismételt bevezetése tovább erősítené az elmúlt években megindult kedvezőtlen folyamatokat, miközben nem segíti a hosszú távú, részvényalapú megtakarításokat, holott az állampolgárok öngondoskodásának erősítése kívánatos volna. Az árfolyamnyereség-adó jelenlegi, a kamatadóhoz hasonló 0 százalékos mértéke nemcsak a polgárok megtakarításait ösztönzi, hanem hasznára válik az egész magyar gazdaságnak – húzta alá a BÉT elnöke.





Hatástalan

A koalíciós partnerek vitája az új, legfelső adósávról nem annyira gazdasági kérdés, mind inkább a jelszavak csatája. Mindkettő tisztában van azzal, hogy a 6 millió forintos alsó határ valójában csak nagyon kevés embert érintene, számuk alig érheti el a százezret. Ennél fogva alig jelentene plusz bevételt a költségvetés számára, ám az érem másik oldalán aligha foghatnánk rá, hogy a társadalmat komolyan megterhelné ez a változtatás.

Elbeszélnek egymás mellett?

Az MSZP másik adójavaslata körül, amelyik a személyi jövedelemadóra vonatkozik, hasonló politikai felállás rajzolódik ki a nyilatkozatok alapján. A koalíciós partner tűzzel-vassal próbálja érvényesíteni adócsökkentési szándékát, miközben a legnagyobb ellenzéki párt ugyanúgy a társadalmi igazságosságra hivatkozva áll a javaslat mellé.

Kuncze Gábor csütörtöki sajtótájékoztatóján mondta el, hogy az SZDSZ semmilyen adóemelést nem szavaz meg, így azt a szocialista elképzelést sem támogatja, hogy legyen egy negyedik, 48 százalékos adókulcs, amellyel az évi 6 millió forint fölötti jövedelemmel rendelkezők adóznának. Az SZDSZ korábban már javasolta a középső adósáv kiszélesítését, illetve az egyszerűsített, egykulcsos 30 százalékos személyi jövedelemadó bevezetését az egyszerűsített vállalkozói adó mintájára. Ebben az esetben kevesebb lenne az adminisztráció, ugyanakkor az adózó nem vehetne igénybe támogatást, és nem számolhatná el a kedvezményeket.

Az MSZP szerint a koalíciós partner azért ellenkezik, mert egyszerűen elsiklott a reform egyik eleme felett, hogy a középső sávot a jelenlegi 1,5 millió forintos felső határról 2 millió forintra szélesítenék, ami valójában az adózók terhének csökkentését jelentené. Az SZDSZ ugyanakkor ennek az elképzelésnek az esetében is jóval tovább menne. Ami a középső sávot illeti, mi azt javasoltuk, hogy a jelenlegi másfél millióról 2,5 millióra toljuk ki a sávhatárt – folytatta Kuncze Gábor. Ez mintegy 800 ezer embert érintene, ugyanakkor azt is javasoltuk, hogy a jelenlegi 26 százalékpontos kulcs csökkenjen 24-re, a kettő együttes eredményeként egyrészt megszabadulunk attól, hogy az átlagos jövedelmek a legmagasabb, 38 százalékos kulccsal adóznak, másrészt azt érjük el, hogy az átlagos jövedelmek nettó 7-8 ezer forinttal többet jelentenek.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.