Belföld

Telekom – hangrevízió

Míg a hangforgalom egyre inkább a mobil irányába terjed, addig a növekvő adatforgalom döntően a vezetékes vonalakon marad – prognosztizálta a The Boston Consulting Group nemrégiben egy konferencián.

Változások várhatók a hazai telekommunikációs piacon. A hangátvitelből származó bevételek folyamatos csökkenése, illetve háttérbe szorulása várható. A fejlődés motorjának szerepét átveszi az internet, s ezen belül is elsősorban a szélessáv előretörésére lehet számítani.

A hazai piac mérete csak a kisebb európai piacokhoz hasonlítható (például Finnország vagy Csehország). A viszonylag magas telekommunikációs kiadások és azok dinamikus növekedése mégis attraktívvá teszi hazánkat a külföldi befektetők számára.






Beszédes számok

1999 és 2003 között a magyar távközlési piac évente átlagosan 5 százalékos növekedést mutatott, amelynek motorja az évente 15 százalékos bővülést produkáló mobil ágazat volt – mondja Kelen Bálint, a The Boston Consulting Group szakértője. Példa erre, hogy míg 1998-ban még csupán 11 százalékos volt a mobilpenetráció, 2004-re ez a szám meghaladta a 80 százalékot, a teljes beszélgetési idő 2003-ban elérte a 6 milliárd percet, és az adatforgalom is jelentős fejlődést mutatott. A mobil sebes terjedésével párhuzamosan is jelentősen csökkent az egy főre jutó átlagos bevétel (ARPU). Ennek két fő oka van. Egyrészt a piacra később belépők rendre kevesebb időt fordítanak beszélgetésre, mint a régebbi mobilosok, másrészt éves szinten nagyobb árcsökkenés volt megfigyelhető. A mobilfelhasználóknál korábban átlagosan 100 perc volt az egy főre jutó havi beszélgetési idő, ez 2003-ra 65 perc körüli szintre esett, és az átlagos percdíj 107 forintról 43 forintra csökkent a fenti időszak alatt.


“Színek harca” a mobilpiacon



A számhordozhatóság májusi bevezetése további, az ügyfelek számára kedvező tarifakonstrukciók megjelenését és ezáltal a folyamatos árnyomást vetíti előre. Az elemző arra számít, hogy a mobilpenetráció 90 százalék körüli szinten ér nyugvópontra, és a szolgáltatók éves szinten 11-12 milliárd percnyi beszélgetést regisztrálhatnak folyamatosan csökkenő árak mellett 2010-re.

Miután a világ mobilpiacain mind erőteljesebbé válik a “színek harca”, nagy valószínűséggel egyre fontosabb szerepet játszik majd a márkák ereje a hazai piacon is. A mainál meghatározóbb lesz a márkák által adott emocionális élmény, hangsúlyosabbá válnak a transzkontinentális kapcsolatban rejlő előnyök, mint ahogy meghatározó lesz az exkluzív tartalmak és készülékek bővülő kínálata is.

Mindez együttesen úgynevezett „vadász-kertész” szemléletváltásra ösztönzi a mobiltársaságokat: előtérbe kerül az ügyfelek megtartása a jelenlegi akvizícióval szemben, és rendkívüli módon felértékelődik a CRM szerepe, illetve az abban rejlő lehetőségek szisztematikus kiaknázása. Ez utóbbira már itthon is számos, világviszonylatban is komolynak mondható kezdeményezés indult.

Átalakul a vezetékes forgalom

A vezetékes piacot az 1998-2000 közötti felfutás után a lassan csökkenő fővonali penetráció, használati idő és bevétel jellemzi. A számok a hangátvitel jelentősebb csökkenését mutatják, amit a betárcsázós adatforgalom csak részben tudott kompenzálni. A mobilhoz hasonló jelenség és hangsúlyeltolódás figyelhető meg a vezetékes ARPU összetételében és alakulásában is, amely kisebb mértékben, de csökkenő trendet mutat.

A vezetékes üzletágnak az internet, s ezen belül is a szélessávú megoldások térnyerése lehet a perspektíva – véli Kelen Bálint, a The Boston Consulting Group szakértője. Bár valószínűleg a vonalas penetráció és hangátvitel további csökkenésével lehet számolni 2010-ig, a növekvő adatforgalom eredményeként a piaci szegmens jelenlegi forgalma tartható lesz.

Ezt az előrejelzést támasztja alá az internet elmúlt években tapasztalt ugrásszerű növekedése. A 2001 óta tartó 25 százalékos átlagos éves növekedés eredményeként, a felhasználók száma ma már meghaladja a 625 ezret, és az ehhez kapcsolódó bevétel is 35 százalékos éves átlagos növekedési rátát mutat.





Lemaradva

Magyarország internetellátottsága minden fejlődés ellenére is kedvezőtlen, nemcsak az Európai Unió, hanem Közép-Európa vizsgált országaihoz képest is. Míg Magyarországon 2003-ban a lakosság 17 százalékát tekinthettük internetfelhasználónak, addig ez az arány az EU vizsgált országaiban (Németország, Egyesült Királyság, Írország, Finnország és Portugália) átlagosan 42 százalék, illetve az unióhoz újonnan csatlakozó Szlovákia, Csehország, Észtország és Lengyelország esetében átlagosan 23 százalék volt.

Kábel vagy ADSL?

A hazai internet fejlődése mögött a szélessáv áll, és ezen belül kiélezett csata zajlik a kábel, illetve az ADSL alapú megoldások között. Amíg korábban egyértelműen a kábel alapú megoldás vezetett, addig mára – a nemzetközi trendekkel párhuzamosan – az ADSL térnyerésének vagyunk tanúi. Ennek okai egyenlőre nem annyira a két megoldás közötti objektív eltérésekben, mint inkább az ADSL erőteljesebb marketingjében, illetve a támogatási rendszerek ADSL számára kedvezőbb aszimmetriájában keresendőek.

A nemzetközi tapasztalatok alapján a szélessáv további térnyerésének és ezáltal az internet hazai terjedésének két fő meghatározója van: a lefedettség növekedésének elődleges mozgatórugója a hozzáférési árak csökkenése, míg a használat bővülését a mainál gazdagabb és élvezetesebb tartalom szolgáltatja majd. A szakértő éves szinten átlagosan 3-4 százalékos ármérséklődéssel számol 2010-ig, s ennek következtében az elterjedtség 45 százalékra nőhet.

A tartalomfejlődéssel kapcsolatban sokkal nehezebb előrejelzésbe bocsátkozni. A számos nemzetközi internet, illetve digitális tévé alapú kezdeményezés ellenére még nem körvonalazódott olyan rentábilis tartalomszolgáltatási modell, amely kulturálisan széles rétegekhez tudna illeszkedni Európában.

Jó adottságok a kábelpiacon

A hazai kábeltévészegmens adottságai nemzetközileg is kedvezőnek mondhatók. A magyar háztartások megközelítőleg kétharmadában van kábel-hozzáférési lehetőség, és a háztartások közel fele elő is fizet a szolgáltatásokra. Ezzel a kábelellátottsággal hazánk jóval megelőzi az EU korábbi 15 országának súlyozott átlagát, ahol 30 százalék volt az előfizetői penetráció.

A szegmens forgalma is egészségesen növekszik, bár az már most látható, hogy a további expanzióhoz szükség lesz az új, digitális szolgáltatások és tartalmak bevezetésére. Ezek nélkül nem várható a penetráció további növekedése, és a bevételi előrejelzések is egyre nagyobb arányban támaszkodnak a kábel alapú internet, illetve a digitális szolgáltatásokból várható bevételekre.

A piac lendületét azonban eddig számos tényező gátolta. A piac közel fele kisméretű szolgáltatókból áll, ezek csak nehezen és egyre kevésbé tudják a szükséges fejlesztéseket elvégezni. A piac másik felét meghatározó két nagyszolgáltató lendületét szintén visszafogták pénzügyi és szabályozásbéli gondok. Ennek ellenére a The Boston Consulting Group azt várja, hogy ebben a szegmensben is megindul a fejlesztésekhez szükséges piaci koncentráció és fokozatosan megszűnik a széttöredezett piaci és műszaki struktúra, amely lehetővé teszi a költségesebb fejlesztéseket is.

Új lehetőségek a befektetőknek

Bár a magyar telekommunikációs piac növekedési üteme lassulni fog, számos új lehetőség teszi továbbra is érdekesség a piacot a befektetők számára – véli a The Boston Consulting Group tanácsadója. Elég csak a hamarosan itthon is beinduló harmadik generációs mobil standardra vagy számos vezeték nélküli adatátviteli technológiára gondolni, amelynek terjedése új szereplőket csalogathat a piacra.

Az ország számára biztató jel, hogy a régióban korábban aktív szakmai befektetők pénzügyileg újra egyre jobb pozícióba kerülnek. Habár még nem heverték ki teljesen az “internetlufi” kapcsán elszenvedett részvényárfolyam-veszteségeket, a korábbi szintekhez képest jelentősen csökkentették eladósodottságukat, és attraktív befektetési lehetőség esetén már aktív szerepet tudnak játszani a régió, így hazánk piacán is. Ezt támasztja alá számos, a hazai piacra már belépett új szolgáltató, illetve a régió egyéb országaiban észlelhető “pezsgés” is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik