A kínai nagy halló

Kína mind a mobiltelefon-használók számát, mind az exportált mobilok mennyiségét tekintve világelső. A világ műhelye mindeközben súlyos energiaválsággal küzd, s a politikai rendszer is feszeng az új kihívások súlya alatt: a legfrissebb orwelliánus attrakció az sms-rendőrség felállítása.

Kisebbségben a kínai vonalasok

A mobiltelefon-használók száma Kínában május végén elérte a 300 milliót, ami azt jelenti, hogy Kína minden ötödik lakójának van mobilkészüléke. A kínai társadalom olyannyira mobilizálódott, hogy a mobilosok száma már meghaladja a vezetékes táborét, mely csupán 290 milliós. Jellemző a kínai piacra, hogy a mobiltulajdonosok száma havonta körülbelül 6 millióval növekszik.

Elemzők persze, a növekedés korlátaira is felhívják a figyelmet. A kontinensnyi ország gazdagabb vidékei ugyanis már telítettek, ezért a következő időszakban lassuló növekedésre lehet számítani. A lassulás ellenére sem kell azonban a piac pangásától tartani, annál is kevésbé, mert a kínai mobilosok tábora már tényleg meghaladja a kritikus tömeget. A forgalom méreteit érzékelteti a Xinhua hírszolgáltató közlése, miszerint több mint 220 milliárd sms-t küldtek tavaly Kínában, ami a világ teljes sms-forgalmának körülbelül 55 százaléka.

Éber hatóság Kínában hatósági szabályzást vezettek be a mobiltelefonos üzenetek szűrésére. A felügyeleti szervek kiszűrnék a pornográf és tisztességtelen tartalmú üzeneteket. Több elemző szerint azonban a valódi cél a politikai tartalmú üzenetek felügyelete lenne. A megfigyelőrendszer képes megtalálni többek között a „hamis politikai pletykákat” és a „reakciós megjegyzéseket” – jelenti a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű csoport sajtóközleménye.

Börtönvilágból a világ műhelye

A sokáig csak börtöneiről és az ott robotoltatott olcsó munkaerő kapacitása révén ismert kínai gazdaság a külföldi beruházások nyomán egyre inkább jelen van az igényesebb technológiával előállított termékek piacán. A legfrissebb kínai világelsőség a mobiltelefon-exporthoz kapcsolódik. Kína az év első öt hónapjában 51 millió mobilt exportált, s ezzel világelső a vezeték nélküli készülékek piacán.

Az exportot egyértelműen a multik Kínába telepített üzemei pörgetik. A kínai GSM-export 67 százalékát a Motorola, a Siemens, a Nokia és az Ericsson készülékei adták, míg a legnagyobb hazai gyártó, a Ningbo csupán 2 százalékkal részesedett a kivitelből. Az export persze a kínai vámhatóságoknak is komoly forrás: az idén 4,9 milliárd dolláros bevételt remélnek a mobilágazatból.

Energiaéhség Az ipari forradalom válsághelyzeteket is hoz. A környezeti katasztrófa mellett krónikus energiahiány is fenyegeti az országot. A növekvő ipari kereslet miatt 30 millió kilowatt kapacitás hiányzik a rendszerből. Az ország 31 tartományából 24-ben energiakorlátozásokra és áramszünetekre kell számítani.

Hol késnek a magyar cégek?

A kínai piac úgy felissza a beáramló működő tőkét, mint sivatag a vizet. A magyar cégek mintha még nem ismerték volna fel a kiaknázható lehetőségeket.

Jó alkalmat kínálnak a hangsúlyosabb magyar jelenlétre a 2010-es shanghaji világkiállítás beruházásai. A 4-5 milliárd dolláros projekt megvalósítására 2005 májusában írják ki a nyílt nemzetközi tendereket. Emellett további befektetési lehetőséget jelent a külföldi cégeknek, hogy a megvalósításhoz más, a rendezvényhez szorosan nem kapcsolódó beruházások is szükségesek, amelyek költségei az expo-beruházás összértékének 10 szeresét is elérhetik – mondta nemrégiben Csou Jü-peng (Zhou Yupeng), Sanghaj főpolgármester-helyettese.

Többek közt szükség van 10 új metróvonalra, a repülőtér bővítésére, az úthálózat fejlesztésére. A magyar vállalkozók számára 2005 augusztusától nyílik lehetőség a pályázatok benyújtására, a projektek magyarországi koordinációját az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. végzi.