Belföld

Árampiac – botladozó liberalizáció

A tapasztalatok alapján sokat nem hozhat a hazai villamosenergia-piac felszabadításának második lépcsője. Az importot egyelőre nem a jogszabályok korlátozzák, hanem a határokon átnyúló vezetékek kapacitása.

Július elsején a hazai villamosenergia-piac megteszi a második lépést a teljes liberalizáció irányába. Ettől kezdve, már nemcsak az évente 6,5 gigawattóránál több áramot fogyasztók választhatják majd a liberalizált piacot, hanem minden, nem lakossági fogyasztó számára megadatik a beszerzési források közti választás lehetősége.






Tanácstalanság

A tavaly januártól életbe lépett első lépcső elméletileg 33-35 százalékáig nyitotta meg az árampiacot. A piac tényleges nyitottsága azonban 20 százalék alatt maradt. Elemzők ezt részben a kapacitások hosszú távú lekötöttségével magyarázták, ami nyilvánvalóan fékezte a piacnyitást. De nem volt elhanyagolható szempont a feljogosított nagyfogyasztók tanácstalansága sem, különösen az első hónapokban.

Látszatreform az utolsó pillanatban


A piacnyitás újabb lépcsője kapcsán sok a szkeptikus vélemény, annál is inkább, mert már a 2003. január elsejei első lépést is kétkedés kísérte. Nem csupán a lépés tétovasága miatt – a jogszabályi környezet ugyanis csupán az utolsó előtti pillanatra 2002. december 28-ára alakult ki. Azért is, amire legélesebben a Financial Times hívta fel a figyelmet: „a magyar villamosenergia-piac liberalizációja csak látszatreform, amely csupán azt célozza, hogy az ország eleget tegyen az EU direktíváinak.”


Nem a tekintélyes üzleti lap tudósítója volt az egyetlen, aki kételyeinek adott hangot azokban a napokban a régóta várt piacnyitással szemben. Az elemzők, a piaci szereplők, a hatósági szakemberek egyaránt azt találgattak, mit hoz a részleges liberó. Abban azonban egyetértettek a hazai nyilatkozók, hogy jelentős lépés volt a magyar Villamos Művek Rt. monopóliumának legalább névleges megtörése. Ennyiben tehát a magyar piacot testközelből ismerők megengedőbbek voltak a Financial Times cikkírójánál.






Nem volt szerencséjük
Az árampiaci liberó első lépcsőjét persze a szerencse is elkerülte. Kezdődött rögtön a januári rekordhideggel, amikor széntárolóinak befagyása miatt kényszerszünetet tartott a Mátrai Erőmű. Aztán áprilisban a Paksi Atomerőmű súlyos üzemzavara szűkítette az egyébként sem bőséges hazai kínálatot. A kínálattal kapcsolatosan a hazai tartalék-kapacitások szűkösségére hívják fel a szakemberek a figyelmet. Európa más országaiban az átlagosan 70-80 százalékos kapacitástartalékok az árampiac megnyitását követően valódi versenyre, és így az árak csökkenésére adtak lehetőséget, a nálunk meglévő – 20-25 százalékosként emlegetett – többletek nem elegendőek egy likvid piac megszületéséhez.

A Versenyhivatal is vizsgálja az árampiacot


Azóta eltelt másfél év. Valamelyest tapasztaltabbak lettek a piaci szereplők, ám kérdőjelek száma nem csökkent, inkább nőtt az elmúlt hónapokban. Erre utal az is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az idén márciusban ágazati vizsgálatot indított a magyar villamosenergia-iparban avégett, hogy jobban megértse a szektorban a piacnyitás óta zajló piaci folyamatokat. Ennek során a GVH 13 erőművön és a Magyar Villamos Műveken túlmenően, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt.-t (MAVIR), 6 áramszolgáltatót, 15 kereskedőt, valamint 39 fogyasztót keresett meg kérdéseivel.


Az ágazati vizsgálat első eredményei várhatóan 2004 második felében, végleges eredménye pedig 2005-re készülnek el. A vizsgálatról annyit azonban már lehet tudni, hogy az elsősorban azt boncolgatja, a feljogosított fogyasztók közül miért léptek át a szabad piacra a vártnál kevesebben. Mi lehetett az oka, hogy a versenyre épülő piacról a korábban átlépők közül is többen visszatértek a közüzemi rendszerbe? A GVH azt is vizsgálja: miért lett a 2003-ban lefolytatott aukciók során a szabadpiaci szereplők által megszerezhető import kapacitásokra vonatkozó jogok mennyisége a vártnál lényegesen kevesebb?






Műszaki korlát a határon

A feljogosított fogyasztók az igényüknek csupán 50 százalékát fedezhetik importból. Szakemberek szerint mégsem ez a jogi korlát akadályozza az olcsó import áram behozatalát, hanem az úgynevezett határkeresztező kapacitások szűkössége – ami valójában műszaki korlátja az importnak.

Elégedetlen nagyfogyasztók


A feljogosított fogyasztók tehát eddig sem örülhettek maradéktalanul a piacnyitásnak. Ezt a véleményt erősíti a Magyar Energia Hivatal (MEH) megbízásából a Pécsi Tudományegyetem marketing tanszéke által elkészített elégedettségi vizsgálat. Ennek nyomán az Ipari Energiafogyasztók Fóruma különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy a vizsgálat eredményei szerint a nagyfogyasztók körében nagyobb az eltérés a szolgáltatások fontossága és az azokkal való megelégedettség között, mint a lakossági felhasználók körében.


Azt sem tekintik továbbá véletlennek, hogy a villamosenergia-szolgáltatás értékarányosságának megítélése is gyengébb az energiaigényes felhasználók esetében. Az országos átlag közepesnek tekinthető 59,2 pontos eredmény a lakossági felhasználók körében, míg ugyanez a mutató csupán 56,4 az ipari fogyasztóknál.






Hallgat a MEH

Megkérdeztük volna a Magyar Energia Hivatal illetékeseinek véleményét is, de a nyilatkozatképes vezetők külföldön voltak, vagy szabadságukat töltötték. Ebből azért arra következtethetünk, hogy sokat a MEH sem vár július elsejétől. 

Az idén a tavalyinál nagyobb a kínálat


A tavalyi év második felében a szabad piac „befulladásának” lehettünk tanúi. A forráshiány, s különösen az import területén tapasztalható kínálati hiány az árak radikális növekedését hozta a liberótól várható árcsökkenés helyett a 2004. évre szóló határkeresztező jogok aukcióján. Emiatt néhány feljogosított fogyasztó úgy döntött, hogy visszalép a közüzemi piacra, ahol olcsóbb az áram egyes fogyasztók számára.

A múlt év negatív tendenciájával szemben az idén már némi optimizmusra látott okot Andrási György, aki a Wallis-csoport piacra lépését koordinálta. Mint mondta, már tavaly januárban tervezték a piacra lépést, ám ezt a kínálat hiánya miatt elhalasztották. Ugyanakkor idén, amikor ismét pályázatot írtak ki, már három érvényes ajánlatot kaptak, minek nyomán az egyik céggel le is szerződtek, s számításaik szerint így 5-6 százalékos megtakarítást tudnak elérni.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.