Belföld

Autópálya-rendőrség: se vezér, se had

Az már biztos, hogy hány motor és hány személygépkocsi áll a csütörtökön munkába álló autópálya-rendőrség rendelkezésére, ám hogy ezeket kik is használják majd, az kétséges.

A kedden megjelent Népszabadság arról számol be, hogy nem vette át a kinevezéséről szóló parancsot kedd reggel Zimán Ferenc dandártábornok, a Készenléti Rendőrség vezetője, akit korábban a belügyminiszter mint a július elsejétől felálló Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnokát nevezett meg.

Zimán már nem is jelent meg a délután két órára meghirdetett sajtótájékoztatón, amit Hatala József vezérőrnagy, az ORFK közbiztonsági főigazgatója mellett ő tartott volna. „Nem hatalmazott fel a tábornok úr arra, hogy döntése indokait nyilvánosságra hozzam, ezért személyiségi jogaira tekintettel csak annyit mondhatok: ma reggel nem vette át a kinevezéséről szóló parancsot, amihez joga volt” – válaszolta Hatala a Népszabadság kérdésére, hogy van-e összefüggés Zimán távozása és a Rendészeti Biztonsági Szolgálat novemberre tervezett 160 fős létszámcsökkentése között.


Autópálya-rendőrség: se vezér, se had 1

A miniszter távollétében…


Zimán utódlásáról a belügyminiszternek kell döntenie. Sajtóhíresztelések szerint több önjelölt is vágyakozik a váratlanul megüresedett székre, köztük fontos vezető beosztásokat betöltő rendőri vezetők és belügyi tisztviselők is.

Mint a lap keddi számában megjelent, egy belügyminisztériumi döntés értelmében, a július elsején a szolgálatnál munkába álló most végzett 210 rendőr-szakközépiskolás közül 160-at novemberben áthelyeznének a legleterheltebb megyékbe, illetve fővárosi kerületi kapitányságokra. Hatala a sajtótájékoztatón azt mondta: „Nem áll módomban cáfolni a Népszabadság értesülését, létezik a cikkben ismertetett tervezet, de itt van a kezemben a miniszter asszony tavaszi döntése az átszervezésről, egyelőre ezt hajtjuk végre, és ennek előkészítésén munkálkodott Zimán tábornok úr is.”

A Népszabadság belügyi körökből körökre hivatkozva azt írta, hogy a korábbi döntés megváltoztatását a miniszter távollétében (Lamperth Mónika vasárnap érkezett haza Kínából) a megyei rendőr-főkapitányságok lobbizták ki a Miniszterelnöki Hivatalhoz közel álló belügyi tanácsadók segítségével. A megyék ugyanis már korábban is tiltakoztak az ellen, hogy az általuk beiskolázott rendőr-szakközépiskolásokat az iskola befejezése után az ORFK-ra vezényeljék, miközben a miniszter a rendőrség átszervezésekor a „végek”, azaz a városi rendőrkapitányságok megerősítését ígérte.






Előélet

Az Autópálya Rendőrség jogelődje az 1970-es években alakult Útellenőrzési Parancsnokság, mely állandó ügyeleti szolgálattal biztosította az alárendeltségébe tartozó útellenőrző és egyéb alosztályok munkáját. Több átszervezés után 1991-ben jött létre az Országos Rendőr-főkapitányság irányítása alatt az Autópálya Rendőrség Parancsnokság, amely 1992-ben tevékenységét beszüntette, az autópálya alegységek ismét a megyei rendőr-főkapitányságok és a rendőrkapitányságok irányítása alá kerültek.


Illetékesség




A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az Autópálya Rendőrség illetékességi területe az ország területén található összefüggő gyorsforgalmi úthálózatra, az autópályák és a kijelölt autóutak területére, az autópályák mellett található parkolókra, műtárgyakra terjed ki. Továbbra is a területileg illetékes rendőrkapitányságok ellenőrzik a pályák környezetében található sportlétesítményeket és bevásárló központokat.

Az autópálya-rendőrség feladata lesz többek között a forgalom ellenőrzése és a sebességkorlátozások betartása. Ha bűncselekmény történik valamelyik autópályán, akkor is az egységnek kell intézkednie, és az autópálya rendőröknek kell ellenőrzniük azt is, hogy a kamionsofőrök betartják-e az előírt pihenőidőt. Különösen figyelni fognak ezek mellett a veszélyes anyagokat szállító járművekre. Mindezektől a rendőrség azt várja, hogy csökkenni fognak a balesetek az autópályákon.

A törvény ereje

Az alegységet 16 motorkerékpárral, valamint 33 nagy teljesítményű személygépkocsival, sebességmérő készülékekkel és egyéb a közlekedés biztonságának ellenőrzésére, valamint bűnügyi munka elvégzésére alkalmas – technikai eszközzel látták el. A Légirendészeti Parancsnokság helikopterei bevonásával biztosított a közlekedés légtérből történő ellenőrzés, a forgalmi akadályok megszüntetésének segítése is.
Az origo kérdésére Simon Tamás parancsnok elmondta, hogy a motorok és az autók típustól függően óránként 180-240 kilométeres sebességre képesek. Így szerinte nem lesz olyan jármű a magyar autópályákon, amely „ki tudná játszani” a rendőröket. Ráadásul az autópálya-rendőrséget segíteni fogják a Légirendészeti Parancsnokság helikopterei is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik