“Nem gondoljuk azt, hogy ennek Magyarországon kell lezajlania, de például Jordániában magyar kiképzők jelen vannak. Képesek és készek vagyunk arra, hogy odaküldjünk további olyan erőket, amelyek segítenek a kiképzésben” – mondta a kormányfő magyar újságíróknak. A miniszterelnök kitérően válaszolt arra kérdésre, elképzelhető-e, hogy a távolabbi jövőben magyar segítséggel Irakban is folyik majd kiképzés.
Medgyessy Péter kiemelte: Irakban óriási jelentősége van a hétfőn lezajlott hatalomátadásnak, amely arról szól, hogyan lehet stabil, demokratikus rendszert kialakítani az országban. A hatalomátadással megindul az előkészítése a szabad választásoknak – tette hozzá. A miniszterelnök fontosnak nevezte az ENSZ szerepét, azt, hogy az iraki rendezés ne néhány ország ügye legyen, hanem egy nagy nemzetközi közösségé.
Megismételte, hogy a magyar csapatok a parlamenti döntésnek megfelelően év végéig Irakban maradnak. A továbbiakról a parlament annak függvényében dönt, hogyan halad előre az ENSZ Biztonsági Tanács határozatának megvalósítása – fűzte hozzá.
Kovács László külügyminiszter a magyar sajtót tájékoztatva megismételte, hogy magyar vállalatok készek bekapcsolódni az iraki újjáépítésbe. Kész megosztani az ország a demokrácia építésében szerzett nem túl régi tapasztalatait is. Leszögezte, hogy mindkét felvetést kedvezően fogadták. A külügyminiszter egy kérdés kapcsán kitért arra, hogy bár Taszáron korábban jelentős létszámban képeztek ki irakiakat, de ilyen méretű akcióra ma nincs szükség, ezúttal ez föl sem merült.
Az isztambuli tanácskozás tapasztalatairól szólva Medgyessy Péter elmondta: kezdenek begyógyulni azok a sebek, amelyek az elmúlt másfél évben felszakadtak, Európa és Amerika kezd újból magára találni, ez pedig nagyon fontos a világ biztonsága szempontjából. Afganisztánnal kapcsolatban a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy szeptemberben választások lesznek, addig a stabilitást meg kell erősíteni, hogy működőképes demokrácia alakuljon ki, és megvalósulhasson valamiféle gazdasági fejlődés. Úgy vélte, a terrorizmus kockázata továbbra is nagy, fontos, hogy többletfeladatot vállaljanak a NATO-országok, ebben is megegyezés született. Emlékeztetett arra is, hogy a kormány döntésének értelmében 120-fős magyar csoport megy az ottani NATO-békefenntartás erősítésére.
Medgyessy Péter a magyar kormány nevében üdvözölte, hogy Szerbiában Boris Tadic nyerte meg az elnökválasztást. Leszögezte: ez biztatás arra, hogy folytatódik és gyorsul ott a demokratizálódási folyamat. A találkozón mondott beszédében a kormányfő különösen fontosnak nevezte, hogy a magyar kisebbséggel szemben tisztességes, korrekt elbánást biztosítsanak a térségben.
Beszédében Medgyessy szót ejtett a magyar haderőreform állásáról. Utóbb hangoztatta, hogy a NATO gyors haladást vár e téren. Sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy újabb sorkatonai behívások Magyarországon nem lesznek.
A NATO-csúcs jóváhagyta a boszniai NATO-misszió beszüntetését, az afganisztáni békefenntartás bővítését és az iraki biztonsági erők képzésének segítését
Az isztambuli NATO-csúcsértekezleten döntés született a boszniai NATO-akció, az SFOR év végi beszüntetéséről, az afganisztáni, NATO-vezetésű nemzetközi biztonsági erők, az ISAF tevékenységének kiterjesztéséről, ezen belül új vidéki újjáépítő csoportok létrehozásáról, s arról, hogy a katonai szövetség – az előzetes kiszivárogtatásoknak megfelelően – segíteni fogja az iraki biztonsági erők kiképzését. Mindezt az a közlemény tartalmazza, amelyet a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek hétfő délelőtti tanácskozása után adtak ki.
Irak kapcsán az állam- és kormányfők leszögezték: teljes mértékben támogatják az új bagdadi ideiglenes kormányt a belbiztonsági helyzet javítására és a 2005-ös választások előkészítésére irányuló erőfeszítéseiben. A csúcs résztvevői elítélték a terrorakciókat, s követelték azok azonnali befejezését. Továbbra is támogatásukról biztosították a közép-iraki nemzetközi hadosztály irányítását ellátó Lengyelországot, s leszögezték: “üdvözlik azon országok – köztük számos NATO-tag – erőfeszítéseit is, amelyek az iraki kormány kérésére, s az ENSZ BT 1546-os határozatának megfelelően vesznek részt az iraki nemzetközi erőkben.”
Ami a NATO iraki szerepvállalását illeti, a határozat szerint az állam- és kormányfők hétfőn úgy döntöttek, hogy felajánlják a NATO segítségét az iraki kormánynak az ottani biztonsági erők képzéséhez. A dokumentum azonban nem részletezi, hogy konkréten mit jelentene ez a segítség, s hogy például Irakban, vagy azon kívül történne a képzés – ehelyett úgy fogalmaz, hogy az ideiglenes iraki kormánnyal konzultálva az Észak-atlanti Tanácsnak (azaz nyilván a tagállamok nagyköveteinek) kell majd sürgősen döntésre jutni a határozat végrehajtásának módjáról.
Az állam- és kormányfők szerint Bosznia-Hercegovinában az elmúlt években javult a helyzet: ezért úgy döntöttek, hogy az év végével befejezik az országban a NATO-vezetésű békefenntartó erők, az SFOR akcióját, amelyet egyébként sikeresnek nyilvánítottak. Ugyanakkor üdvözölték az Európai Unió szándékát, hogy a szervezet ezt követően átvállalja majd a békefenntartás feladatát az országban, s oda egy saját katonai missziót telepít. (Megfigyelők szerint az amerikaiak kivételével gyakorlatilag ugyanazok az erők maradnak majd Boszniában, mint eddig, csak éppen nem a NATO, hanem az EU zászlaja alatt.) Koszovóban viszont a NATO nem lát lehetőséget békefenntartó akciója megszüntetésére, sőt az általa irányított haderő, a KFOR létszámának lényegi csökkentésére sem: a nyilatkozat szerint szükség van a komoly mértékű KFOR-jelenlétre a biztonság fenntartására és a politikai folyamatok segítésére.
Afganisztán ügyében a csúcsértekezlet közleménye úgy fogalmaz: a NATO alapvető prioritása a béke és stabilitás előmozdítása az ázsiai országban. A NATO az afgán hatóságokkal konzultálva több szakaszban ki fogja terjeszteni az általa irányított nemzetközi biztonsági erők, az ISAF tevékenységét Afganisztán vidéki körzeteire, méghozzá újabb úgynevezett vidéki újjáépítő csoportok létrehozásával. Emellett az ISAF már most is támogatja a szavazók összeírásának folyamatát, s a választások biztonságának garantálásában is segíteni fog. Ugyanakkor a határozat – akárcsak Irak ügyében – elég homályosan fogalmaz, nem részletezve, hogy konkrétan hol jönnek majd létre ezek a vidéki újjáépítő csoportok, milyen határidővel, s mindez mekkora pótlólagos erők Afganisztánba küldését igényli… (Egyes hírek szerint a jelenlegi 6500 fő helyett szeptemberre, a választások idejére 10 ezer főből áll majd a NATO afganisztáni hadereje, ez azonban nincs benne a dokumentumban.)
A közlemény e témák mellett még számos más kérdéskörre is kitér: ígéretet tesz például a terrorizmus elleni küzdelem fokozására, s ennek keretében a NATO földközi-tengeri járőrszolgálatának, az Active Endeavour hadműveletnek a kiterjesztésére. Leszögezi, hogy a NATO folytatni fogja katonai képességeinek átalakítását, modernizálását, s eközben nyitva hagyja az ajtót az új tagok felvétele előtt, kimondottan bátorítva Albániát, Horvátországot illetve Macedóniát az ehhez szükséges reformok folytatására. S végül a NATO mostani csúcstalálkozóján meghirdette az “isztambuli együttműködési kezdeményezést” a tágabb közel-keleti térséggel való együttműködés előmozdítására: ebben minden érdeklődő ország részt vehet, s a biztonság, a stabilitás erősítését szolgálja.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
