Belföld

Miért jobb Nyugaton dolgozni?

A legjobb magyarországi cégek alkalmazottai majdnem ugyanolyan elégedettek, mint az unió korábbi tizenöt tagállamában dolgozók, de az átlagos magyar munkavállalónak kevesebb önállóságot hagynak főnökei.

A magyar és nyugat-európai vállalatok között meglepően nagy a hasonlóság, az árnyaltabb összehasonlításból azonban már jól látszik, hogy az átlagos magyar vállalatok leszakadnak a nyugat-európai cégek középmezőnyétől is – derült ki a Hewitt Inside több európai országban végzett Legjobb Munkahely felmérés összehasonlító elemzéséből. Szintén feltűnő különbség, hogy az Európai Unió korábbi tizenöt tagállamában a legjobb és az átlagos vállalatok dolgozóinak elégedettsége között nincs akkora különbség, mint az új tagországokban. Sőt, Magyarország bizonyos tekintetben elmarad még a keleti blokktól is. A külföldön dolgozni vágyókat ezek a különbségek is csábíthatják.


Miért jobb Nyugaton dolgozni? 1

Nyugaton elégedettebbek

A régi mítosz, mely szerint Nyugaton dolgozni sokkal jobb, még most is megállja a helyét: a nyugat-európai munkavállalók összességében tíz százalékkal elégedettebbek, mint a kelet-európaiak. Az EU tizenöt „régi” tagállamának vállalatainál dolgozók elégedettsége a munkavégzés tekintetében igen magas. Munkájukat nem nyűgként élik meg, szeretik elvégezni napi munkafeladataikat, ennek megfelelően belső motivációjuk szintje magas. Mindemellett széles hatáskörük önálló munkavégzést enged nekik, főnökük kevéssé szól bele teendőik elvégzésébe.

A munka és magánélet egyensúlya szintén megvalósul Nyugat-Európában, egy átlagos vállalatnál minden második alkalmazott elégedett ezzel a kérdéssel. Munkakörnyezetüket is kellemesnek tartják, nemcsak a szépség, tisztaság vagy a megközelíthetőség szempontjából, hanem az eszközellátottság tekintetében is.

Mégis a legelégedettebbek a munkatársakkal való kapcsolatukkal. Figyelembe veszik egymás gondolatait és érzéseit. A közvetlen főnökkel és a felső vezetéssel fenntartott kapcsolatnak azonban már lényegesen rosszabb a megítélése. A fizetésükkel sem elégedettek a nyugat-európai alkalmazottak: a felmérés eredményei szerint a bérezés gyakorlata nem arányos sem a munkaráfordítással, sem a munkavállaló által termelt hozzáadott értékkel.





Hét közös bűn

Az átlagos magyar vállalatok legnagyobb problémái:
• A jelentős szervezeti változások során nem kérik ki a dolgozók véleményét, illetve nem tájékoztatják őket kellően.
• Az embereket nem annak alapján fizetik meg és ismerik el, hogy mennyire járultak hozzá a cég sikereihez.
• Nem nyújtanak megfelelő előléptetési lehetőségeket.
• A fizetés nem áll arányban az elvégzett munkával, a vállalt felelősséggel.
• A felső vezetés figyelmen kívül hagyja a munkavállalók érdekeit.
• Képtelenek legjobb embereik megtartására.

Ahol a legtöbbet kell fejlődnünk

A régi EU-tagországokban lényegesen nagyobb mozgásterük van a dolgozóknak a saját munkájuk végzéséhez szükséges döntések meghozatalában. E tekintetben az átlagos magyar vállalatok még a kelet-európai átlagnál is rosszabbak. Feltehetően ennek is köszönhető, hogy a most csatlakozó országok munkavállalói jóval kevésbé szeretik munkafeladataikat, mint a nyugat-európaiak.

A régi tizenöt tagállam munkavállalói jobban ki tudják használni képességeiket munkájuk során, mint Magyarországon vagy a keleti blokk többi államában. Vagyis itthon alacsonyabb szintű munkát végeznek az áltagos munkavállalók, mint azt képességeik megengedik.

A karrierlehetőségek kialakításában is van mit fejlődniük a hazai vállalatoknak. A felmérés szerint még a legjobb magyar cégek is elmaradnak ezen a területen a nyugat-európaiaktól. A felettesüktől is jóval kisebb támogatást várhatnak a magyar dolgozók.






Itt az előny

Amiben a most csatlakozók legjobb vállalatai jobbak:
• Tehetséges munkaerő megtartása
• A munkafolyamatok hatékonysága
• A közvetlen felettes, illetve a felső vezetés „megközelíthetősége”.
• A munkavállalói érdekek figyelembe vétele fontos döntések meghozatalakor.
• Nagyobb arányban léptetik elő azokat, akik a dolgozók szerint is megérdemlik ezt.
• A vállalati kultúra és folyamatok pozitív légkört teremtenek a munkahelyen, és összhangban vannak a vállalat céljaival.
• A dolgozók szerint vállalatuk többet tesz a környezetvédelméért.

A magyarok szívesen mesélnek

Vannak olyan területek, ahol a most csatlakozott országok munkavállalói elégedettebbek. Így az érdekegyeztetés kérdésében úgy gondolják, közvetlen feletteseik a dolgozói és vállalati érdekek érvényesítésében egyensúlyra törekszenek, s ez általában sikerül is. Talán ez az oka, hogy bár a vezetők munkájával szemben kritikusabbak a kelet-európaiak, mégis hatékonyabbnak látják főnökük munkavégzését. Ebben a tekintetben Magyarországon még nagyobb a különbség.

A magyar vállalatok dolgozói szívesebben mesélnek a munkájuk során tapasztalt pozitív élményekről barátaiknak, ismerőseiknek, mint a nyugat-európai vállalatok dolgozói. S bár alapvetően rossz a megítélése az alkalmazotti vélemények magasabb szinten történő figyelembe vételének, a régi EU országok esetében még a magyar átlagnál is rosszabb.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.