Belföld

Mérleghiány – új Draskovics-csomag?

Csaknem 300 millió euróval nagyobb a folyó fizetési mérleg áprilisi hiánya, mint az előző évben. A piac aggodalommal fogadta a hírt. Az EP-választás eredménye nem kedvez újabb gazdasági megszorításoknak.

A folyó fizetési mérlegben tapasztalt váratlanul magas áprilisi hiány oka alapvetően az áruforgalom alakulása volt. Az import kiugró mértékben növekedett, miközben az export az előző évhez képest továbbra is magas szinten maradt.


2004. áprilisában 1070 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. A deficit mértéke 294 millió euróval meghaladja a tavaly áprilisi adatot. A szezonális hatásoktól megtisztított adatok szerint a hiány 2004 áprilisában 909 millió euró volt.





Részletek

A tőkebefektetésekhez kapcsolódó 455 millió euró nettó jövedelemkiadáson belül a megszavazott osztalék és az újrabefektetett jövedelmek becsült értékét is tartalmazó profitjellegű nettó kiadás 21 millió euróval, az adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó nettó kamatkifizetés 26 millió
euróval nagyobb az előző évi értéknél. A viszonzatlan folyó átutalások áprilisi 81 millió euró bevételi többlete 10 millió euróval haladja meg a tavaly áprilisban regisztrált értéket. Áprilisban a nem adóssággeneráló finanszírozás formájában megjelenő tőkemozgások egyenlege 180 millió euró beáramlást mutatott. Tulajdonosi részesedés formájában megvalósuló közvetlen tőkebefektetések értéke (részvény és egyéb részesedés, valamint az újrabefektetett jövedelem) a
magyar befektetők 16 millió euró külföldre irányuló és a külföldi befektetők 171 millió euró, Magyarországra irányuló tőkebefektetésének eredményeként alakult ki.
A tulajdonviszonyt
megtestesítő portfólió-befektetéseknél jelentkező nettó forgalom 26 millió euró forrásbeáramlást mutatott – áll az MNB közleményében.

Az import a felelős



A KSH 2004. június 10-ei Gyorstájékoztatója szerint “A vállalatok csatlakozást megelőző taktikai vásárlásai erőteljesen befolyásolták a külkereskedelmi forgalom alakulását, emellett jelentős volt még a fogyasztási célú import növekedése is.”

2004. áprilisban az áruforgalomban megjelenő kiadási többlet 3542 millió euró export és 4219 millió euró import egyenlegeként alakult ki. Az áruforgalom szezonálisan kiigazított hiánya áprilisban 309 millió euróval nagyobb az előző havi adatnál.

A jövedelmek egyenlege a korábbi hónapokhoz hasonlóan kiegyensúlyozott képet mutatott áprilisban is. A vizsgált hónapban az adósságot nem generáló tőketételeknél a nettó forrásbeáramlás 180 millió euró volt – olvasható az MNB elemzésében.

2004. április végén a jegybanki tartalékok értéke 10,1 milliárd euró volt.

Lehangolt piac

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője lehangolónak minősítette a folyó fizetési mérleg hiányáról szóló adatokat. A piacon eddig tapasztalt óvatos optimizmust most az óvatos pesszimizmus váltja fel.

Borúlátásra ad okot az is, hogy ez volt az MNB által publikált utolsó havi adat a fizetési mérleg hiányáról. Ezentúl csak negyedéves adatokat tesz közzé a központi bank, ami viszont még nagyobb bizonytalanságot okozhat a befektetők körében. “Javulás csak a harmadik, illetve negyedik negyedévben várható, de ha a folyó fizetési mérleg kedvezően alakul, arról is csak jelentős késedelemmel értesül a piac, és ha a kedvező adatok későn jönnek, azok sem segítenek a hangulaton” – mondta Török Zoltán.

A Raiffesen Bank elemzője fontosnak tartotta kiemelni, hogy az egymilliárd feletti hiány elsődleges okozója az import növekedése volt, de itt elsősorban olyan importcikkekről van szó, amelyek jellemzően beruházási célokat szolgálnak. Ezek nagy része később exportot eredményez, ami majd jótékonyan hat a kereskedelmi mérlegre. A magas importadat tehát így nem mond ellent az általános trendeknek, csak később jelenik meg a statisztikákban – mondta Török Zoltán.






Nyugtalan a devizapiac

A sorozatosan kedvezőtlen adatokra a piac érthetően idegesen reagál. A forint kedden reggel a 253,30-253,60 forint/euró közötti sávban nyitott, majd a folyómérleg adat megjelenését követően jelentős ingadozások mellett egészen a 254,50-es szintig gyengült. A legutóbbi kötések enyhe korrekciót mutatnak, a kurzus ismét a 254-es szint alatt, jellemzően a 253,30-253,80 forint/euró közötti sávban ingadozik. A szakértők véleménye szerint az elkövetkezendő napokban az eddig megszokott 251-253 forint/eurós szintnél kissé gyengébb sávban mozoghat a hazai fizetőeszköz.


Gyengíti a forintot


A devizapiac alakulását nem különösebben befolyásolta a folyó fizetési mérleg hiányáról szóló keddi adat. A forint árfolyamára alapvetően a pénteken közzétett inflációs adat hatott, aminek következtében a 250-255 forintos sáv erősebb oldaláról a gyengébb felé mozdult el az árfolyam. A piaci bizalom csökkenése következtében tehát már középtávon is 255 forintos szint lehet orientáló szerepű az eddigi 250 forint/eurós árfolyamszint helyett.

Mivel a jegybank igyekszik követni a piaci tendenciát, a mostani pesszimista hangulatban aligha elképzelhető, hogy folytatódna a kamatcsökkentés. Igaz, a Monetáris Tanács már a legutóbbi, június 7-ei ülésén sem változtatott az irányadó kamaton.

A kormány legfontosabb feladata az lenne, hogy a piac megrendült bizalmát visszaszerezze, és bizonyítsa elszántságát az általa kitűzött, 4,6 százalékos államháztartási hiány megvalósítása iránt. A folyó fizetési mérleg hiányának mértéke egyértelmű üzenet: a kormány kitűzött céljainak eléréséhez és a piac bizalmának visszanyeréséhez fokozott fiskális szigorra van szükség. A vasárnapi európai parlamenti választások azonban igencsak nehéz helyzetbe hozták a kormányt – mutatnak rá az elemzők -, mivel az ellenzék erejének növekedése mellett nehéz lesz újabb gazdasági megszorításokat keresztülvinni.

London is sokallja, de nem aggódik

Michal Dybula, a BNP Paribas feltörekvő piaci stratégája az 1,07 milliárd eurós áprilisi hiány hétfői ismertetése után azt mondta: egyszeri megugrásnak tekinti az adatot, aminek magyarázata az, hogy – amint a múlt héten közzétett áprilisi kereskedelmi mérlegadatokból is látszik – sok vállalat az EU-csatlakozás előtt jelentős értékű importot hozott előre. Dybula szerint ugyanez a jelenség volt megfigyelhető Csehországban is áprilisban. Ez a már lebonyolított import azonban a következő hónapokban nem fogja terhelni a kereskedelmi mérlegeket, és így a folyómérleget sem, vagyis “nincs ok az előrejelzések változtatására” – mondta a BNP Paribas elemzője.

Dybula szerint mindazonáltal a forint- és az adósságpiacon nem várható kedvező reakció. Hozzátette ugyanakkor, hogy – éppen, mivel szerinte egyszeri kiugrásról van szó – most inkább vásárolni kellene, semmint “hosszú időre zárni a pozíciókat”. Az erősödő külső és a gyengülő belső kereslet továbbra is a külső egyensúlytalanságok mérséklődését jelzi – mondta a szakember. A szolgáltatások erős deficitje miatt azonban így is a GDP 7,5-8 százalékára becsüli az egész éves folyó hiányt – a nem rezidens befektetők eredmény-visszaforgatásával számoló új metodika alapján.


Dybula szerint valószínűleg nem használ a befektetői hangulatnak az a kilátás, hogy “miután a kormány gyakorlatilag vereséget szenvedett” az európai parlamenti választásokon, jó eséllyel “valamelyest halványulni fog” a koalíció reform-elkötelezettsége, és ennek következtében az idén esetleg “nem fogunk túl jó költségvetési számokat látni”. Az elemző szerint mindazonáltal az áprilisi folyómérleg-adat még a vártnál jóval gyengébb, múlt héten közzétett májusi inflációs adatokkal együtt sem fogja megállítani a jegybank kamatcsökkentési kurzusát.

Aggasztó adat az olajárral együtt


Adam Slater, a Crédit Agricole Indosuez befektetési csoport londoni irodájának európai feltörekvő piaci stratégája kiemelte, hogy az áprilisi hiány a kereskedelmi adatok után felemelt piaci konszenzust is meghaladta. Slater szerint a magas olajár mellett az EU-csatlakozás előtti (vállalati) készletfeltöltés is meglátszik az áprilisi folyómérleghiányban. Hozzátette ugyanakkor, hogy a mérlegben mutatkozó folyamat aggasztó igazából, és májusra sem túl jók a kilátások, főleg tovább emelkedő olajárak miatt.


Slater szerint “a kormány továbbra is azt mondogatja nekünk, hogy a külső egyensúlyi helyzet javul, az adatok azonban ennek az ellenkezőjét mutatják”. A négyhavi deficit 25 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, ez “igen nagy romlás”. Ha a második félévben nem jönnek be sokkal jobb adatok, esély van arra, hogy az egész éves hiány nominálisan és GDP-arányosan is meghaladja a tavalyit, az pedig “igen kiábrándító fejlemény lenne” – mondta a CAI londoni térségi elemzője.


Arra a kérdésre, hogy a rossz áprilisi folyómérlegadat és a vártnál szintén rosszabb májusi infláció együtt megállíthatja-e a jegybanki kamatcsökkentési kurzust, Slater azt mondta: azt nem hiszi, hogy teljesen leállítja, de mindenképpen le fogja lassítani. Az MNB kamatcsökkentési szándékai egyértelműek, de csak a piaci bizalom megléte esetén folytathatja a pénzügypolitikai enyhítést. Ha a piac abban kezd hinni, hogy a magyar gazdaság egyensúlytalanságai nem mutatnak korrekciót, sőt erősödnek, akkor nagyon nehéz lesz kamatot csökkenteni – mondta.


Slater szerint az európai parlamenti választások eredménye nyilvánvalóan behatárolja a kormány lehetőségeit, készségét a további költségvetési kiigazításra. A piac egyes szegmenseiben az a meggyőződés élt, hogy a választás után második költségvetési csomag következik. A kormány számára csalódást keltő EP-választási eredmények és a közelgő parlamenti választások miatt azonban most már nehéz olyan komolyabb kiigazító csomagot életbe léptetni, amely a választók további elidegenítésének kockázatával járhat.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.