A tőzsde kicsit idősebb szerelmesei közül még sokan emlékezhetnek az igazi nyüzsgésre a parketten. Persze ehhez már az is elég, ha valaki öt évvel ezelőtt járt a Vörösmarty téri tőzsdeteremben. Érezni lehetett a pénzt és az izgalmat a levegőben. Mára a számítógépek zúgása váltotta fel az izgatott brókerek titokzatos kézjeleit.
A tőzsde elmúlt heti aktivitását figyelve azonban a tőzsdeparkett akkor sem lett volna hangosabb, ha nem csak a számítógépek zúgnak. Hírben még csak-csak, de kereskedésben már egyáltalán nem volt nagy az aktivitás. Persze hozzájárult ehhez, hogy nyár van, a befektetők részben nyaralnak, részben kivárnak.
|
Pedig a tőzsde ilyenkor is tud izzasztó lenni. A múlt héten például a kormány igyekezett ébren tartani a befektetőket, mondván, ha már tagjait nyári pótműszakra rendelte be az Alkotmánybíróság (AB) a gyógyszerár-szabályozás ügyében, akkor a tőzsdézők se pihenhessenek nyugodtan. Ez természetesen csak annyira az AB felelőssége, amennyire a napjainkban vizsgázó hallgatók a tanárokat hibáztatják az egyesért, miközben a postán sorban állnak, hogy az utóvizsgához szükséges csekket befizessék.
A kormány költséges következményekkel találta magát szemben, egyelőre úgy fest, hogy a spórolási akció többletkiadást hoz, és a friss választási eredmények tekintetében még azt sem lehet mondani, hogy szavazati hozadéka lett volna az akciónak. Az egyelőre szón van a hangsúly, a helyzet izgalmát ugyanis éppen az adja, hogy ami az egyik percben a legvalószínűbbnek látszik, az a másikban már abszurdnak tűnhet.
Ne feledjük, hogy az Alkotmánybírósági döntés után úgy látszott, a gyógyszergyártóknak lesz kedvező a helyzetük. A kormány azonban olyan törvényjavaslattal állt elő, ami a gyógyszergyártók számára csak a tetemes ügyvédi számlákat hagyta volna hátra, más eredménnyel nem járt volna. Egyes jól informáltak tudni vélik, hogy a nemzetközi gyógyszergyártók bepanaszolták a magyar államot odahaza a nem túl korrekt beavatkozás miatt, és ez jó néhány telefonhívást eredményezett az illetékesekhez. Könnyen lehet, hogy ezek csak spekulációk, de tény, hogy a kormány a háttérben olyan megállapodáson dolgozik, amelyet a gyógyszergyártók is elfogadnának.
Ennek valószínűleg az lenne a tartalma, hogy a kormány állná a 15 százalékos árkülönbözetet, ami szép kis summa lenne a költségvetésben. Ez igen kedvező megoldás lenne a Richter és az Egis számára. A befektetők legalábbis így gondolták, a hírre mindkét részvény ára emelkedni kezdett, és a lendület egészen addig tartott, amíg – immár menetrendszerűen – megérkezett a cáfolata annak, hogy bárminemű megállapodás született volna. Az ügyben a mai nap hozhat fordulatot, mivel a parlament ma szavaz az ártörvény módosításáról. Ezek után talán már nyíltabban lehet majd tudomást szerezni arról, hogy a kormány melyik irányba is képzeli el a megoldást.
Csúcson az infláció – merre tovább?
A múlt hét legfontosabb makroadata pénteken érkezett, amikor a pangás a tetőfokára hágott. Ronald Reagan halála miatt gyásznapot tartottak a tengerentúlon és emiatt a tőzsde is bezárta kapuit. Az iránytű nélkül maradt magyar piacot a vártnál magasabb infláció a negatív irányba lökte.
Az elemzők egyöntetű véleménye szerint az infláció májusban elérte a csúcspontját. 7,3 százalékos májusi drágulást vártak, de ebből 7,6 százalék lett. Csakúgy, mint a választások esetében, ez most nem fontos, csak az, hogy vége. Mármint az infláció növekedésének. Reméljük.