„Támogatjuk vállalatainkat az egymás országába történő kölcsönös beruházásokban, és tovább erősítjük a gazdasági-kereskedelmi együttműködést” – mondta a Mádl Ferenc köztársasági elnökkel folytatott tárgyalásokat követően a kínai elnök újságírók előtt, a Sándor-palotában. A két elnök jelenlétében összesen hét kétoldalú megállapodást írtak alá, közöttük az államfők által rögzített politikai nyilatkozatot a baráti és együttműködési partnerség létrehozásáról, valamint a Malév és a Hainan légitársaság közötti együttműködésről és az Opel Magyarország, valamint a Hszin Sidai Holding közötti szerződésről és szándéknyilatkozatról.
A szaktárcák képviselői emellett megállapodást írtak alá a gazdasági együttműködés jövőbeni kereteiről és szándéknyilatkozatot az infrastrukturális és környezetvédelmi fejlesztésekről. „A kínai gazdaság káprázatos fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A 2004-es kínai alkotmánymódosítás rögzítette a piacgazdaság elemeinek beépülését, valamint az emberi jogok védelmének fontosságáról is rendelkezett” – mondta a tárgyalások után Mádl Ferenc. Hozzátette: mindkét fél úgy gondolja, hogy a gyakorlatban is erősíteni kell az emberi jogok védelmét. Az MTI-nek korábban az elnöki hivatalhoz közel álló források azt mondták, Kínában igény van a magyar tapasztalatokra az emberi jogok, a jogállamiság, az intézményrendszer kiépítése területén.
Mádl Ferenc kitért arra, hogy a gazdasági együttműködés, a vállalatok közötti kötelékek erősítésére jó lehetőségeket kínálhatnak a 2008-as pekingi olimpiához, valamint a 2010-es sanghaji világkiállításhoz kapcsolódó beruházások. Hu Csin-tao azt mondta, lépéseket fognak tenni annak érdekében, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalomban jelenleg meglévő komoly magyar passzívum kérdése megoldódjon.
Tavaly 3,2 milliárd dollárt tett ki a Magyarországra irányuló kínai áruk és szolgáltatások értéke, a magyar export viszont csak 177 millió dollár volt. Az idei első negyedévben az import 40 százalékkal, az export 320 százalékkal nőtt a 2003-as év hasonló időszakához képest. „Köszönjük, hogy Mádl Ferenc hangsúlyozta: Magyarország az egy Kína elvét, Kína békés egyesítését támogatja” – hangsúlyozta a kínai elnök. Az államfők által aláírt közös nyilatkozatban is megerősíti a magyar fél, hogy Tajvan Kína területének része.
A kéttannyelvű iskola létrehozásának elsődleges célja az MTI információi szerint a magyarországi, legalább húszezres kínai kolónia képzettségének fejlesztése, emellett a kínai oktatási rendszerbe történő visszaintegrálódás lehetőségeinek megteremtése.
