Az export 13,625 milliárd euró volt, 13,6 százalékkal nőtt a 2003 január-áprilisihoz képest, az import 15,156 milliárd eurót tett ki, 12,9 százalékkal haladta meg a bázist.
Az első negyedévben a külkereskedelmi deficit – a becsült adatokkal kiegészítve – 727,7 millió euró volt, szemben az egy évvel korábbi 906,4 millió euróval.
A becsült adatok nélkül az idén az első négy hónapban 13,226 milliárd euró export és 15,068 milliárd euró import mellett a hiány 1,842 milliárd euró volt.
A KSH közlése szerint az előzetes adatok alapján január-áprilisban forintban számolva, a becsült adatokkal kiegészítve mind az export, mind az import mintegy 20 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. Az utóbbi két hónapban az import növekedése gyorsabb ütemű volt, mint az egyébként magas exporté. Ennek következtében a külkereskedelmi mérleg hiánya 44 milliárd forinttal nagyobb volt, mint a megelőző év első négy hónapjában.
2004 január-áprilisban a becsült adatokkal kiegészített kivitel 3.521 milliárd forint, a behozatal 3.912 milliárd forint volt. Az időszakon belül az import márciusi és áprilisi növekedési üteme jelentősen, 3 illetve 5,5 százalékponttal meghaladta az exportét, ami ezekben a hónapokban 18 és 15,5 százalékos növekedést mutatott.
A vállalatok csatlakozást megelőző taktikai vásárlásai erőteljesen befolyásolták a külkereskedelmi forgalom alakulását, emellett jelentős volt még a fogyasztási célú import növekedése is – közölte a KSH. A kivitel az évek óta megfigyelhető, kiugró értékű márciusi forgalom után áprilisban visszaállt az év első két hónapjában tapasztalt magas szintre.
Összességében az év első négy hónapjában az export jelentős, de változó ütemű növekedése mellett az import szokatlanul magas értékű volt, és így a hiány 44 milliárd forintos növekedést követően 391 milliárd forintot tett ki.
Az export valamennyi árufőcsoportban jelentősen nőtt, és az import esetében is – az energiahordozók forgalmát leszámítva – hasonló tendencia érvényesült.
A kivitel 62 százalékát, a behozatal több mint felét adó gépek és szállítóeszközök kereskedelme mindkét irányban 20 százalékot meghaladó mértékben bővült. A növekedés legfőbb tényezőit exportban a mobiltelefonok, a belső égésű motorok és a személygépkocsik, importban az elektromos alkatrészek, az integrált áramkörök és ugyancsak a személygépkocsik jelentették.
A feldolgozott termékek kivitele lényegesen kisebb mértékben bővült, mint a behozataluk. Az import növekedésében jelentős szerepet játszott a többszörösére bővülő alumíniumalapanyag-behozatal, valamint az utóbbi két hónapban megélénkülő gyógyszerimport. Ez utóbbi termékkörben a kivitelben is jelentősen bővült a forgalom.
Az exportból 5 százalékkal, az importból pedig még kisebb aránnyal részesedő élelmiszer-, ital-, dohánytermékek kivitele a legkisebb, a behozatala viszont a legnagyobb mértékben bővült az árufőcsoportok közül. Az agrárjellegű forgalmunkon belül a búzaexport drasztikusan visszaesett, a behozatalban ugyanakkor – a kukorica-vetőmagvak továbbra is jelentős bővülésén túl – a tejtermékek, a húsok és húskészítmények, valamint a zöldségek és gyümölcsök importjának növekedése figyelemre méltó.
Az árufőcsoportok közül kizárólag az energiahordozók importértéke csökkent. A kőolaj esetében az árszint és a behozott mennyiség egyaránt mérséklődött, míg a földgáz importjában az árszínvonal emelkedésének mértékét meghaladó mennyiségi csökkenés következett be.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
