Belföld

Lendületes gazdasági növekedés az új EU-tagállamokban

Közép- és Kelet-Európai ipari teljesítménye az év kezdete óta folyamatos és lendületes fellendülést mutat - állapítják meg a Bank Austria Creditanstalt (BA-CA) elemző közgazdászai. "A tavalyi 3,7 százalék után az idén 4,3 százalékos GDP növekedést érhetnek el az új tagok" - jelentette ki Marianne Kager, a bank vezető közgazdásza.

A gazdasági növekedés élcsapatát a balti országok mellett Lengyelország és Szlovákia alkotja, de Csehország, Szlovénia és Magyarország is legalább 3 százalékos növekedést ér majd el, azaz többet mint tavaly.

A gazdasági növekedés motorját az ipari termelés felfutása adja, ami már 2003 második felében beindult és az idei első negyedévben csak tovább fokozta lendületét. Januártól márciusig a térség ipari termelése átlagosan több mint 12 százalékkal emelkedett. “Ez nem csak az új tagokra, de a délkelet-európai országokra is igaz” – közölte Kager. Bulgáriában például az ipari termelés az első negyedévben 17,8 százalékkal múlta felült a tavalyi szintet. Hasonló bíztató jelenségnek lehetünk tanúi Horvátoszágban és – hónapok óta először – Szerbia Montenegróban és Bosznia Hercegovinában is.

Különösen az export orientált termelői ágazatok indultak be, ezen belül is az autóiparral az élen. Csehországban az első negyedévben az autóipar 10 százalékkal többet teljesített a tavalyinál. Magyarországon és Szlovákiában pedig több mint 30 százalékkal többet. Ebben a három országban átlagon felüli növekedést mutat a vegyipar, a fémfeldolgozó ipar, az elektromos és optikai készülékek gyártása is. Lengyelországban és Szlovéniában is növekedett ezeknek az ágazatoknak a termelése, de az előbbiekétől elmaradó mértékben.

A termelőipari teljesítmény-növekedést egyenes arányban követte az árukivitel mennyiségének az emelkedése. A nyolc európai új tagállam euró alapon számolt exportja átlagosan 7 százalékkal emelkedett. Az észt, lett, szlovák és magyar kivitel pedig egyenesen 20 százalékkal szökött fel. A lengyel kivitel az év első három hónapjában viszont mindössze 3,6 százalékkal haladta meg a tavalyit, mivel itt a termelésnövekedés nagy részét a belföldi kereslet veszi fel.

“Az új tagok ipari termelésének a felfutása elsősorban magas nemzetközi versenyképességükre szolgált bizonyságként, amiből viszont a gazdasági növekedés várható magas ütemére lehet következtetni” – foglalja össze Kager. “Az új tagok 2005-ben is átlagosan 4 százalékos gazdasági növekedéssel folytatják felzárkózásukat az EU korábbi tagjaihoz.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik