Miközben az emberek büszkék voltak a radarra, és a mögötte húzódó technikai felismerést maguknak tulajdonították, kiderült, hogy a denevér már évezredek óta ugyanezt a technikát használja a tájékozódásra. Matthias Nöllke német gazdasági újságíró nemrég megjelent Így menedzsel a természet című könyvében azt állítja, hogy az emberek csak újra feltalálják azt, ami a természetben korábban már régóta jól működött.
A tudósok már jó néhány ötletet átvettek a természettől, a gazdasági szférában dolgozók közül azonban eddig nem sokan fordultak az állatok felé, hogy tanítóikká fogadják őket. Nöllke szerint a karrierépítésben, a konfliktuskezelésben, a válságmenedzsmentben, a stratégia-tervezésben, az emberi erőforrás menedzsmentben is kiválóan alkalmazhatóak a természeti példák. 
Karrierista lajhárok
A lajhárok igazi túlélési mesterek Nöllke szerint, a munkavállalók is sokat tanulhatnak tőlük. Míg más fajok egy támadás során ellentámadásba lendülnek, a lajhárok sosem vesztik el a hidegvérüket, mivel a minden más állat természetébe kódolt menekülési ösztön belőlük egyszerűen hiányzik. Veszélyben ugyanúgy viselkednek, mint nyugodt körülmények között.
Vállalatoknál is gyakran előfordul, hogy a csendes és flegma harmadik fél kerül ki győztesként mások hatalmi harcából. Míg sok potenciális, tehetséges fiatal vezető a kihívásokat keresi, szívesen provokálja a kritikát, és kezdeményez versengést a kollégáival, a nyugodt és higgadt „szürke” beosztottak gyakran gyorsabban és kevesebb erőfeszítéssel érik el céljukat.
„Bizonyos helyzetekben a versengés egyszerűen túl költséges – írja a szerző a könyvében –, különösen akkor, ha csak a mérközés közepén derül ki, hogy csak másodikként érhetünk a célba.” Természetesen a lajhár-karrieristák közül kevesen végzik felsővezetői székben, de a hierarchia bizonyos fokáig történő előrehaladásban kiváló taktika lehet a lajhárok követése – vallja Nöllke.
|
A vezetők is tanulhatnak az állatoktól a német gazdasági újságíró szerint. Például amikor váratlan, új helyzetbe kerülnek, amit meg kell oldaniuk. Recesszió idején, amikor egy vállalat életében megszaporodnak a problémák, célra vezető lehet a kooperatív vezetés, legalábbis a természetben ez alakult ki általános szabályként.
A törpemongúzok például rendkívül nehéz körülmények között küzdenek a túlélésükért. Kis csoportokba verődve, óriási szolidaritással lehetnek csak sikeresek a sok ellenségtől körülvéve. Maga a vezér is önfeláldozóan ápol egy megsérült állatot, ha úgy hozza a sors. Nincsenek hatalmi harcok közöttük, mert minden egyes csapattagra szökség van a túléléshez.
A farkasok is nagyon érdekes, az ember számára is megfontolandó vezetői modellt követnek a falkában. Az alfa-állat az első számú vezető,
ugyanakkor a hierarchiában második béta-állatnak is óriási szerepe van a rend fenntartásában. Ő gondoskodik arról, ha kell, akár erőszakkal is, hogy a többiek betartsák a falka szabályait, míg a vezér a falka jólétéért és összetartásáért felelős, ezért barátságosan és tisztelettel bánik a falkatagokkal. A béta-állatból azonban soha sem lehet vezér, még akkor sem, ha megürül a hierarchia első foka. Nöllke szerint sok vállalatnál előfordul, hogy a szigorú és agresszív vezetőt ültetik a vezérigazgatói székbe, ami ritkán jár hosszú távú sikerekkel. Pillanatnyi nyereség helyett túlélés
A német szerző könyvének központi üzenete a sok praktikus tanácson kívül mégis a következő: aki kizárólag a pillanatyni hasznának maximalizálására törekszik, az aláírja a halálos ítéletét. A vadász sem ejt esztelenül túlságosan sok zsákányt, mert az állatok megtizedelésével kimerülnek a lehetőségei, végül a vadászból lesz az áldozat.
A szerző másik fontos üzenete, hogy nem létezik minden körülmények között sikerre vezető stratégia. A mostanában divatos tudásmenedzsmentet is károsnak tartja bizonyos szervezeteknél, ahol
a munkafeladatok elvégzéséhez nincs feltétlenül szükség intelligenciára. Ezt is természeti példákkal támaszotta alá: nemcsak a majmok sikeresek a természetben, hanem például az egyszerű, a raj céljait követő rovarok is. Nöllke azért azt is elismeri, hogy egy vállalatnál feltehetően csak részterületeken alkalmazhatók az egyszerű magatartást előíró algoritmusok, mint például a logisztikában.
