Sok adós hitelfelvételi döntését a hitelfelvételkor aktuális kamat- és árfolyamszint alapján maximálja, így a törlesztő részletek növekedésének nem alacsony valószínűsége a szektor hitelkockázatát jelentősen megnövelheti. Ha ugyanis a bankok a verseny vagy a tapasztalatok hiánya miatt nem megfelelő mértékben érvényesítik a devizahitelezés addicionális kockázatait, a stabilitási kockázatok növekedhetnek – áll a jegybank elemzésében.
A magyarországi bankok tavaly rekord összegű, 176 milliárd forint adózott nyereséget értek el, csaknem 40 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbit. A szektor eszközarányos nyeresége (ROA) az egy évvel korábbi 1,38 százalékról 1,54 százalékra, tőkearányos nyereségük (ROE) 16,2 százalékról 19,5 százalékra emelkedett. Az inflációval korrigált “reál-ROE” minden eddiginél magasabb arányt, 14,1 százalékot ért el.
A profit növekedésében meghatározó szerepet játszott az államilag támogatott lakáshitelezés rendkívül dinamikus bővülése, ami elsősorban a hitelintézetek kamatbevételeinek, kisebb részben jutalékbevételeinek növekedését okozta. Bár a hitelbővüléssel a bankok tőkeellátottsága és tőkemegfelelési mutatója csökkent, az még elfogadható és stabil. Az előzetes adatok alapján a szektor hitelkockázatra számított fizetőképességi mutatója 11,2 százalékos, a várható visszaforgatott nyereséggel korrigálva 11,9 százalékos értéket mutatott.
A rendszer stabilitása szempontjából aggasztó jel, hogy a 10 százalék alatti tőkemegfelelési mutatóval rendelkező bankok száma és piaci részesedése nőtt. A bankok közül az előző évinél eggyel kevesebbnek, 8 banknak nem érte el a tőkemegfelelési mutatója a 10 százalékot, de 2003-ban már a tíz legnagyobb bank közül hat tőkemegfelelési mutatója kisebb volt, mint 10 százalék.
Az elemzés kiemeli, hogy a meghatározó bankok jelentős részénél a kockázatvállalás növekedésének korlátjává válhat a szavatolótőke-szükséglet növekedése. Az elmúlt három évben bekövetkezett hitelállomány-robbanás jelentősen csökkentette Magyarország lemaradását a nyugat-európai országokhoz képest a háztartási eladósodottság területén.
A támogatott lakáshitelek gyakorlatilag kiszorították a piaci alapú termékeket, de a fogyasztási hitelezés területén is számottevő bővülés volt tapasztalható. 2004-ben a megtakarítási hajlandóság növekedését elősegítő magas kamatszint, valamint az államilag támogatott lakáshitelezés feltételeinek szigorodása alapján a lakossági hitelezés területén lényegesen alacsonyabb ütemű növekedés valószínűsíthető – áll a jegybank elemzésében.
A bankrendszer működési költségei ugyan reálértékben jelentős bővülést mutattak, az azonban jóval elmaradt a mérlegfőösszeg növekedésének mértékétől, így tovább javultak a bankok költséghatékonysági mutatói. A bankok működési költségei az éves átlagos, 4,7 százalékos inflációt jelentősen meghaladva 14,2 százalékkal nőttek. A költségek legnagyobb hányadát – 43 százalékát – kitevő személyi jellegű ráfordítások 15,3 százalékkal bővültek.
2004-ben a bankok eredmény-növekedésének lassulására lehet számítani, aminek egyik fő oka a lakáshitelezés dinamikájának várható visszaesése, illetve az átlagos kamatmarzs szűkülése. Az idei első negyedéves adatok alátámasztják a feltételezést – áll a jelentésben.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
