A bruttó hazai termék (GDP) 2004 első negyedévében a várakozásokat jóval meghaladó mértékben, 4,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette előzetes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A negyedéves elemzői várakozások 3,1 és 4,2 százalék között szóródtak, átlaguk 3,6 volt. Az éves elemzői prognózisok a 3-3,5 százalékos sávból most áthúzódtak a 3,5-4 százalékos sávba.
A GDP volumenindexei 2002-2004 (az előző év azonos iőszaka = 100,0) % | |||||||
Év |
I. |
II. |
III. |
IV. |
I-II. |
I-III. |
I-IV. |
2002 |
103,1 |
103,2 |
103,7 |
103,9 |
103,1 |
103,4 |
103,5 |
2003 |
102,7 |
102,5 |
102,9 |
103,6 |
102,6 |
102,7 |
102,9 |
2004 |
104,2 |
||||||
Forrás: KSH |
A KSH most előállítási oldalról becsülte a GDP-t, felhasználási oldalról várhatóan egy hónap múlva közli számításait. Az előzetes adatokból látható, hogy a beruházások erőteljes, 18,9 százalékos növekedése szorosan kapcsolódik az árutermelő ágazatok gyors növekedéséhez. Az ipari rendelésállomány adatai a beruházások igen dinamikus – például a feldolgozóiparban 31,2 százalékos – bővülésével további gyors termelésnövekedést vetítenek előre. Összességében az árutermelő ágazatok bruttó hozzáadott értéke 7,2, a szolgáltatásoké 3,2 százalékkal volt több, mint 2003. első negyedévében.
|
Az elemzőket meglepte a kiugró első negyedéves GDP-adat. Mint azt Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője a FigyelőNetnek elmondta, a növekedés két fő hajtóereje az előzetes adatok alapján a beruházás és az export lehet. Az adatok szerint a beruházások növekedéséhez elsősorban a közel egynegyedes súlyt képviselő feldolgozóipar 31,2 százalékos növekedése járult hozzá. Ezen belül is a vegyipari ágazatok, valamint a villamosgép-, híradás-technikai termék-, készülékgyártás beruházása volt kiemelkedő.
Nyeste Orsolya emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az export növekedése is erőteljes volt. Ami azért érdekes, mert az EU statisztikai hivatalának közlése szerint az euróövezetben az első negyedévben a GDP átlagosan csak 0,6 százalékkal növekedett az előző negyedhez képest, és csupán 1,3 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi első negyedévben. Nyeste Orsolya szerint ezért valószínű, hogy nem a Nyugat-Európába irányuló export nőtt kiugró mértékben, hanem a frissen csatlakozott országok gazdasági növekedése nyomán bővülő piacok húzták magukkal a magyarországi ipari termelést.
|
Elemzők szerint ugyan a kiugró első negyedévet valószínűleg hasonlóan erős második negyed követi, ám az év második felére – még ha valószínű is a kedvező tendencia fennmaradása – a növekedési ütem gyengülése várható. Ennek okát Nyeste Orsolya a lakossági fogyasztás visszatartó erejében látja. Ennek bővülése ugyanis várhatóan nem követi az export ütemét.
Hasonlóan nyilatkozott az MTI-nek Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. elemzője is. Szerinte arra lehet számítani, hogy a növekedés szerkezetében a fogyasztás szerepe egyre inkább visszaszorul, helyét a beruházás és az export veszi át, ennek ellenére valószínű, hogy még a kisebb súlyú fogyasztás lassulása is elegendő tehetetlenségi erővel rendelkezik ahhoz, hogy az év második felében visszafogja a növekedést. Ezért szerinte sem valószínű, hogy a GDP éves növekedési üteme meghaladná a 4 százalékot.