Belföld

Negyedéves GDP – hajrá a rajt után

Az ipari beruházásokkal és az Európához csatlakozott országokba irányuló exporttal magyarázható a GDP első negyedévi kiugró értéke. A beszerzési adatok alapján még egy évnegyedig fennmaradhat a trend.

A bruttó hazai termék (GDP) 2004 első negyedévében a várakozásokat jóval meghaladó mértékben, 4,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette előzetes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A negyedéves elemzői várakozások 3,1 és 4,2 százalék között szóródtak, átlaguk 3,6 volt. Az éves elemzői prognózisok a 3-3,5 százalékos sávból most áthúzódtak a 3,5-4 százalékos sávba.










A GDP volumenindexei 2002-2004
(az előző év azonos iőszaka = 100,0) %
Év
I.
II.
III.
IV.
I-II.
I-III.
I-IV.
2002
103,1
103,2
103,7
103,9
103,1
103,4
103,5
2003
102,7
102,5
102,9
103,6
102,6
102,7
102,9
2004
104,2
Forrás: KSH


A KSH most előállítási oldalról becsülte a GDP-t, felhasználási oldalról várhatóan egy hónap múlva közli számításait. Az előzetes adatokból látható, hogy a beruházások erőteljes, 18,9 százalékos növekedése szorosan kapcsolódik az árutermelő ágazatok gyors növekedéséhez. Az ipari rendelésállomány adatai a beruházások igen dinamikus – például a feldolgozóiparban 31,2 százalékos – bővülésével további gyors termelésnövekedést vetítenek előre. Összességében az árutermelő ágazatok bruttó hozzáadott értéke 7,2, a szolgáltatásoké 3,2 százalékkal volt több, mint 2003. első negyedévében.






További növekedés
A tendencia legalább negyedéves fennmaradására számítanak az elemzők. Annál is inkább, mert a rövid távú változásokat nagy biztonsággal jelző beszerzési menedzser index (BMI) szezonálisan kiigazított értéke májusban 53,6 százalékra nőtt az áprilisi 51,1 százalékról, s ez egyértelműen a feldolgozóipar további élénkülését jelzi a következő hónapokban. A kedvezően alakuló részindexek közül kiemelkedik az 50,3 százalékos foglalkoztatási index, ami az elmúlt tizenhét hónap csökkenése után májusban növekedést jelez. Emellett kiugróak a termelési index májusi 57,1 százalékos és a beszerzési mennyiség 57,0 százalékos értékei, de az új megrendelések 55,3 százalékos részindexe is a feldolgozóipari termelés bővülését jelzi.

A keleti export lehet a fellendülés motorja


Az elemzőket meglepte a kiugró első negyedéves GDP-adat. Mint azt Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője a FigyelőNetnek elmondta, a növekedés két fő hajtóereje az előzetes adatok alapján a beruházás és az export lehet. Az adatok szerint a beruházások növekedéséhez elsősorban a közel egynegyedes súlyt képviselő feldolgozóipar 31,2 százalékos növekedése járult hozzá. Ezen belül is a vegyipari ágazatok, valamint a villamosgép-, híradás-technikai termék-, készülékgyártás beruházása volt kiemelkedő.


Nyeste Orsolya emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az export növekedése is erőteljes volt. Ami azért érdekes, mert az EU statisztikai hivatalának közlése szerint az euróövezetben az első negyedévben a GDP átlagosan csak 0,6 százalékkal növekedett az előző negyedhez képest, és csupán 1,3 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi első negyedévben. Nyeste Orsolya szerint ezért valószínű, hogy nem a Nyugat-Európába irányuló export nőtt kiugró mértékben, hanem a frissen csatlakozott országok gazdasági növekedése nyomán bővülő piacok húzták magukkal a magyarországi ipari termelést.






A PM-becslés felső határán

Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint a GDP első negyedéves növekedésére vonatkozó kedvező adat azt mutatja, hogy valószínűleg az éves növekedésre vonatkozó korábbi pénzügyminisztériumi elgondolás a felső határon teljesül, azaz a bruttó hazai termék bővülése idén várhatóan 3,5 százalék, vagy a fölött lesz.

A lakossági fogyasztás visszabillentheti a trendet 


Elemzők szerint ugyan a kiugró első negyedévet valószínűleg hasonlóan erős második negyed követi, ám az év második felére – még ha valószínű is a kedvező tendencia fennmaradása – a növekedési ütem gyengülése várható. Ennek okát Nyeste Orsolya a lakossági fogyasztás visszatartó erejében látja. Ennek bővülése ugyanis várhatóan nem követi az export ütemét.


Hasonlóan nyilatkozott az MTI-nek Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. elemzője is. Szerinte arra lehet számítani, hogy a növekedés szerkezetében a fogyasztás szerepe egyre inkább visszaszorul, helyét a beruházás és az export veszi át, ennek ellenére valószínű, hogy még a kisebb súlyú fogyasztás lassulása is elegendő tehetetlenségi erővel rendelkezik ahhoz, hogy az év második felében visszafogja a növekedést. Ezért szerinte sem valószínű, hogy a GDP éves növekedési üteme meghaladná a 4 százalékot.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.