Belföld

A lakbércsökkenés ellenére sem nő a bérlakáspiac

Az utóbbi években egyharmadával csökkentek a lakbérek. Túlkínálat és visszaeső kereslet jellemzi a piacot - írja a Világgazdaság.

Egyre nehezebben és egyre nyomottabb áron lehet a budapesti lakásokat bérbe adni – állítják ingatlanpiaci szakértők. Az elmúlt 3-4 évben mintegy 30 százalékkal estek a bérleti díjak, és ez a tendencia lassuló ütemben, de folytatódik – vázolta a helyzetet Pichovszky Kristóf, a GKI Gazdaságkutató Rt. ingatlanszakértője. A 90-es évek második felében felfelé ívelő bérleti díjak 2000-ben érték el csúcspontjukat, ám azóta folyamatos a csökkenés. Míg négy évvel ezelőtt négyzetméterenként 1500 forintért lehetett kiadni a használt lakásokat, ma ez az összeg ezer forint, míg az új építésű, frekventált helyen lévő lakások esetében 2 ezer forint. Ám ez utóbbiak bérleti díja is jelentősen csökkent.

A kedvezőtlen folyamatokat elsősorban a sokszoros túlkínálattal és a kereslet visszaesésével magyarázzák a szakértők. Az elmúlt 2-3 évben a hazánkban megtelepedett multinacionális vállalatok külföldi menedzsereiket sorra váltják fel magyar szakemberekkel, azaz egyre kevesebb külföldi menedzser jön Magyarországra. Azon cégek, melyek hosszú távon tervezik a magyarországi jelenlétet, inkább vásárolnak, mint bérelnek – tette hozzá Pichovszky Kristóf. Ezért a 100-150 négyzetméteres, illetve ennél nagyobb luxuslakásokat igen nehéz bérbe adni.
A 40-50 négyzetméteres, nem éppen kedvező fekvésű, ezért alacsony bérleti díjú lakásokat viszont viszonylag könnyű kiadni – mondta Fekete Richárd, a Budai Ingatlan Center munkatársa. Ezeket leginkább a diákok keresik.

A jövőt már valamivel derűsebben látják a közvetítők és beruházók. Több mint egyharmaduk véli úgy, hogy a következő fél évben megáll a bérleti díjak csökkenése, és egyfajta stagnálás következik be, 10-15 százalékuk pedig úgy véli, hogy a díjak az inflációval azonosan mozognak.

A piaci bérleti díjak alakulásától függetlenül a kormány továbbra sem tett le arról a szándékáról, hogy megfizethető bérlakásokkal próbálja kedvezőbb irányba eltolni a hazai lakásszerkezetet. A kormányzati érvelés szerint a bérlakáskínálat növelése kedvezően befolyásolná a lakásmobilitást és az önkormányzati lakásgazdálkodást. Az elképzelések szerint a jelenlegi 8 százalékos bérlakásállományt 15 év alatt legalább 15 százalékra kellene feltornászni. Még így is messze elmaradnánk az uniós átlagtól, hiszen az európai államokban 100 lakás közül 30-35 a bérlakás. Kecsegtetőnek ígérkezett, ám egyelőre nem kapott zöld utat a vállalkozók bevonását célzó lakbér-támogatási rendszer bevezetése.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik