A csatlakkozás óta a legszembetűnőbb ármozgásokat az élelmiszerpiacon tapasztalhatták a vásárlók, e termékek esetében ugyanis a belépés pillanatáig érvényben maradt a magyar importkorlátozás. Május elseje után megjelent az olcsó liszt, tej, sajt és sör az üzletekben. Egyértelműen olcsóbbak azok az importból származó, márkás égetett szeszek lettek, amelyeket április végéig magas vámokkal sújtottak.
Más a helyzet az olyan árucikkek esetében, amelyek az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokból származnak: ezeknél a magyar vámok helyébe az uniós vámok léptek. A Távol-Keletről érkező ruhafélék, játékok vagy műszaki cikkek ára tehát attól függően változott, hogy Brüsszel a magyarnál nagyobb vagy kisebb vámokkal korlátozza, a behozatalt.
Még tanulnunk kell a határátkelés rendjét
Egyszerűbbé és gyorsabbá vált a határellenőrzés a csatlakozás óta, a belső határokon mindenütt megszűnt a várakozási idő – közölte Orodán Sándor határőrségi szóvivő. A május elseje utáni két hét alatt valamivel többen keltek útra, és a magyarok csaknem fele személyi igazolvánnyal utazott. Azóta visszaállt a forgalom a szokásos szintre, de kevesebben használják a személyit.
Az utazóknak egyébként még tanulniuk kell az új rendet: az EU-n kívüli országokból érkezők közül sokan állnak be az uniós sávba, és azt sem mindenki tudja, hogy ha a kocsijában harmadik ország polgárát szállítja, maga sem veheti igénybe ezt a sávot. Emiatt viszonylag gyakran akadozik a forgalom, mert az unión kívüli utazókat változatlanul nyilvántartásba kell venni.
Elmaradt a munkaerőroham
Nem tolonganak a külföldi munkalehetőségekért a magyarok: a csatlakozás utáni első két hétben mindössze ezren érdeklődtek állások iránt – tudtuk meg az Állami Foglalkoztatási Szolgálat illetékesétől. Kovács Géza főosztályvezető elmondta: a Foglalkoztatási Hivatal EU-integrációs kirendeltségét naponta húszan-harmincan keresik meg személyesen, és legalább ennyi telefonhívás érkezik – miközben 22 ezer álláshelyet kínálnak – főleg kamionosoknak, szakácsoknak, henteseknek és egészségügyiseknek – a korábbi EU-tagországokban, köztük csaknem 18 ezret Nagy-Britanniában.
Már vanna nyertesek EU-s pályázatokon
A tíz új tag közül egyedül Magyarország írta ki a nemzeti fejlesztési tervéhez (NFT) kapcsolódó valamennyi pályázatát már a csatlakozás előtt. Miközben a többi államban csak most jelennek meg az uniós támogatások felhasználását célzó felhívások, a hazai minisztériumokhoz és intézményeikhez 3792 pályázat már be is érkezett. Mint azt Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt vezető politikai államtitkár elmondta, százas nagyságrendű azon pályázatok száma, amelyeket jóvá is hagytak az illetékes hatóságok, és hamarosan a szerződéskötés szakaszába kerülhetnek.
Az első tizenkét nyertest a miniszterelnök, a gazdasági miniszter, az Európai Bizottság magyarországi képviselője és a közösségi támogatásokat koordináló államtitkár együtt köszöntötte május közepén.
A magyar szavazat is számít
Május elsejétől Magyarország képviselői is szavazhatnak az EU fő döntéshozó szervében, a tanácsban. „Amikor komoly ügyekről kell voksolni, láthatóan az új tagállamok szavazatait is számolják, hiszen a döntéseket megakadályozó, úgynevezett blokkoló kisebbség kialakítása most már rajtuk is múlik” – magyarázza Györkös Péter, a Külügyminisztérium főcsoportfőnöke.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
