Loyola de Palacio szerint az olajár közelmúltbeli nagymértékű emelkedésének okai között van a világméretű gazdasági növekedés erősödése és az ebből következő keresletnövekedés is, például Kínában.
Emellett – bár az OPEC-nek az utóbbi években sikerült fenntartania bizonyos mértékű árstabilitást – a piacokon továbbra is maradtak feszültségek, és egyes országok nem tudták teljesen feltölteni készleteiket. Ez érvényes például az Egyesült Államokra – tette hozzá a biztos.
A bizottság által közölt előrejelzés szerint az olajár idei 25 százalékos emelkedése 0,2 százalékponttal csökkentheti a növekedés ütemét az EU-ban, és ugyanilyen mértékben növelheti az inflációt.
Az Európai Bizottság mindezzel együtt úgy látja, hogy az olajár jelenlegi szintjének kialakulását nem a hiány, hanem spekulatív mozgások idézték elő. Ezen pedig csak úgy lehet változtatni, ha az olajexportáló országok növelik termelésüket – mondta Palacio.
Szerinte ez lehetséges, mert továbbra is vannak kihasználatlan kapacitások, amelyek az elkövetkező hónapokban tovább nőhetnek. Szaúd-Arábia például máris kilátásba helyezte a termelés növelését, és példáját Kazahsztán és más országok is követhetik.
Európában a készletgazdálkodás megszigorításával és a beszerzési források diverzifikálásával, általában pedig a kőolajtermelő és a fogyasztó országok közötti párbeszéd erősítésével, valamint a piac átláthatóságának növelésével lehet ellensúlyozni a spekulatív hullámok hatásait – mondta a biztos. Meg kellene vizsgálni például azt a lehetőséget, hogy a jövőben az olaj árát ne dollárban, hanem egy olyan valutakosárhoz viszonyítva határozzák meg, amelyben a fontosabb felhasználó országok valutái, köztük az euró is benne lenne – tette hozzá.
Megjegyezte mindamellett, hogy jelenleg az OPEC-en belül is érdekellentétek vannak. A tagországok egy része ugyanis lassanként kimeríti tartalékait, és így a magas árak fenntartásában érdekelt, míg a másik részük inkább a fogyasztók megtartására törekszik.
Palacio közölte, hogy az EU-ban nincsenek problémák az olajkészletekkel. Mindegyik tagország betartja azt a szabályt, amely szerint 90 napi fogyasztásnak megfelelő stratégiai tartalékot kell fenntartania.
Figyelmeztette azonban a tagállamokat, hogy nem tehetnek egyoldalú intézkedéseket az olajár-növekedés hatásainak ellensúlyozására – például a jövedéki adó csökkentésével -, mert ehhez a bizottság nem fog hozzájárulni, és szükség esetén az Európai Bíróság elé viszi az ügyet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
