Belföld

Habarcsbunda – gyanús építkezések

Krimibe illő megoldásokat tárt fel a versenyhatóság a kartellező cégek között több közbeszerzési pályázaton. Háttéralkuk, tükörszerződések, szövevényes kapcsolatok hálózata...

Minden tőle elvárhatót megtesz a Középületépítő annak érdekében, hogy a közbeszerzési pályázatot a Baucont részvételével induló konzorcium nyerje meg, és kifejezetten tartózkodik attól, hogy a legkedvezőbb ajánlatot adja – ezt a meglepő kitételt tartalmazta az a 2002. május 29-ei keltezésű megállapodástervezet, amelyet még tavalyelőtt találtak a versenyhivatal razziázó szakemberei a Középületépítő Rt. (Közév) vezérigazgatói titkárságának számítógépén. A vizsgálatot végzőknek még inkább elkerekedett a szemük, amikor ugyanezen iratban azt olvasták, hogy a Közév, ha véletlenül mégis nyerne a tenderen, vagy „annak eredményét bármilyen formában megtámadja, akkor 200 millió forint kártérítést tartozik fizetni a Baucont Rt. részére”. A Gazdasági Versenyhivatal GVH) kartellcsoportjának munkatársai számára, majd később a Versenytanács előtt ez a dokumentum elegendőnek bizonyult arra, hogy igazolják: a Kaposvári Egyetem beruházási közbeszerzési pályázatán egymástól függetlenül induló, és a végső szakaszban már csak egymással versengő két cég titkos alkura készült az ajánlatok beadása előtt.



Habarcsbunda – gyanús építkezések 1

A Fiumei úti székház. Összejátszások.

Visszaeső

A Baucont egyébként az Épkerrel és a KÉSZ Kft.-vel együtt nemrégiben egy másik kartellügyben is elbukott. A Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Fiumei úti székházának felújítására kiírt, ugyancsak 2002-re visszanyúló közbeszerzési pályázaton is hasonló módszerekkel játszottak össze az indulók. Itt a Baucont és az Épker 227-227 millió forintot kénytelen fizetni, a Kész Kft. pedig 136 milliót. A kaposvári „kaland” ügyében nemrégiben nyilvánosságra hozott részletes határozat – amely egyenként 149 millió forintra bírságolta a két vállalkozást – „krimiszerű” alapossággal vezeti be az olvasót az iparág furcsa, és az utóbbi időszak versenyhivatali fellépései ismeretében (Figyelő 2004/18. és 19. szám) egyáltalán nem egyedi gyakorlatába.

Betonkartell


A kaposvári pályázaton ugyan a 3,7 milliárd forintos ajánlatával magasan a Baucont nyert a beruházást 4,2 milliárdért vállaló Közévvel szemben, de a megállapodás-tervezet alapján gyanítható, hogy az igazi verseny elmaradt. Így aztán persze azt sem lehet tudni, hogy tényleg ez volt-e a legjobb ár, valóban szükséges volt-e az államnak a beruházásra ennyi pénzt áldoznia, vagy kihozható lett volna ugyanez kevesebből is. A háttéralku ugyanis olyan kitételeket is tartalmazott, amelyeknek a költségeit be kellett építeni az árba.
A versenytárs győzelmét a „szerződés” alapján elősegítő Közévnek például tételes kárpótlás járt. A Baucont vállalta, hogy az eredményhirdetés után alvállalkozóként bevonja az építkezésbe, a megbízás díja pedig „az épületegyüttes egyik tagjának bekerülési költsége, de minimálisan 1,6 milliárd forint plusz áfa” lesz, ráadásul az összegnek legalább 3 százalékos eredményt kell tartalmazni. A GVH olyan alvállalkozói szerződéseket is lefoglalt, amelyek egymás „tükörképei” voltak, csak a megbízó és a megbízott neve cserélt helyet. A közbeszerzési törvény ugyan nem tiltotta azt, hogy a korábbi versenytárs alvállalkozóként felbukkanjon a beruházásban, de – a hivatal szerint – ezek a tükörszerződések arra szolgáltak, hogy a tendervesztés kockázatát mérsékeljék, ami pedig a versenytörvénybe ütközik.


Hallgatás

A Figyelő megkeresésére az érintett cégek nem nyilatkoztak, értesüléseink szerint azonban azt fontolgatják, hogy bíróság előtt támadják meg a Versenytanács határozatát. Minden valószínűség szerint azzal érvelnek majd – mint tették ezt a versenyeljárás során is -, hogy a megállapodást nem írták alá, márpedig „a jogsértés megállapítása csak abban az esetben lehetséges, ha az minden kétséget kizáróan” bizonyítható. A cégek közötti élénk kapcsolatra pedig azt a magyarázatot adták, hogy egy másik pályázat előkészületei is akkor zajlottak. A Versenyhivatal álláspontja szerint azonban a meg nem valósult versenykorlátozó megállapodás is jogsértő, ráadásul – a bizonyítékokat összefüggéseiben vizsgálva – az összejátszás jeleit más pályázatokon (így a nyugdíjbiztosítási igazgatósági központ munkálatai során) is észlelték.

Kapcsolati tőke


Arra persze a GVH vizsgálatai már nem terjedtek ki, hogy ebben a két kifogásolt pályázatban miért éppen a Baucont volt a vezér, miért keresték az évekkel ezelőtt még alig ismert székesfehérvári céggel a megegyezést a versenytársak, a nagy hagyományokkal bíró Közévtől a szegedi Kész Kft.-ig. Az Orbán-kormány által kiírt állami tendereken gyakran győzedelmeskedő cég sikereinek hátterében a piaci versenytársak egy része éppen a politikai hátszelet látja.


Felemelkedés

A Szecső testvérek tulajdonában lévő Baucont felívelésének kezdete a ‘90-es évek végére tehető. Az 1999-ben még csak 544 millió forintos forgalmat elérő vállalkozás 2002-re 8,3 milliárd forintos árbevétellel büszkélkedhetett, bevételeinek nagy részét állami megrendelésekből kapta, kezdve a különböző egyetemi beruházásoktól, a Holokauszt-múzeumon keresztül egészen a nyugdíjbiztosító székházáig. A társaság felügyelőbizottságának (fb) tagja volt 1999 és 2001 között Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő, aki abban az időben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. fb-jében is részt vett. Ugyancsak az építőipari cég felügyelőtestületében olvasható Sárhegyi Zoltán neve, aki – Bártfai Beatrixszal jegyzett ügyvédi irodája, valamint egy közös cégükön keresztül – 2 milliárd forintnyi megbízáshoz jutott az előző kormány idején a sztrádaépítéseket koordináló Nemzeti Autópálya Rt.-től.


Beszélnek róla


Tavaly januárban egyébként a Bauconttal most kartellgyanúba keveredett Kész Kft. fő tulajdonosa, az 5,5 milliárd forintos vagyonával a Magyar Hírlap toplistáján 32. helyen álló Varga Mihály beszélt a szóban forgó napilapnak arról, hogy az iparágban „folyik a kapcsolati tőke pénzzé tétele”, alig leplezetten utalt azokra a versenytársakra, amelyek a „fejlődésüket arra alapozzák”, hogy politikusokat vonnak be a cég különböző testületeibe. A felsőbb kapcsolatokra azonban ő is ügyel: cége, majd később saját maga is, tulajdonosa volt Berta Attila korábbi budapesti rendőrfőkapitány biztonságtechnikai vállalkozásának. A szintén a GVH vizsgálatai által érintett Közév is belügyi oldalon erősített: Pintér Sándor volt belügyminiszter és országos rendőrfőkapitány kabinetfőnökét, Valenta Lászlót vonta be a felügyelőbizottságába.


 

Megkerestük George Clooney-t, hogy megtudjuk, mit gondol arról, hogy Soros György ügynökének kiáltotta ki a kormányoldal. A világsztár válaszában elárulta, hogy egyszer találkozott a milliárdossal. De volt néhány gondolata Orbán Viktorról és rezsimjéről is.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.