Amikor két éve bemutatták a második generációs Renault Mégane-t, az új modell merész külseje nem aratott osztatlan sikert, sokan csak kalapdoboznak csúfolták az ötajtós verziót. A Grandtournak nevezett kombi számára a franciáknak ezúttal sikerült olyan hátsórészt kialakítani, ami nemcsak praktikus, hanem kifejezetten jól is mutat.
Világos belső
A kombinak ráadásul rengeteg hasznos tulajdonsága van az ötajtóshoz képest. A 6 centivel növelt tengelytáv egy csapásra megoldotta az alapmodell szűkös hátsó lábterének problémáját. Így már hosszabb túrák alkalmával is kényelmes az utazás, igaz csak négy személynek, amit az ülések formázása is egyértelműsít. A Grandtour utastere amúgy gyakorlatilag megegyezik a Mégane II sorozat többi darabjáéval.
A műszerfal designja már közel sem olyan extravagáns, mint amit a külső sugall. A beltér egyetlen különlegessége a repülőgépek gázkarjára emlékeztető kézifék, ami nagyon jópofa, de nem igazán célszerű. A felhasznált műanyagok minősége közepes, a felülete kicsit kopogós, de tapintása nem kellemetlen.
Az utastér színvilága kifejezetten elegáns. A világos műszerfal, és a drapp kockás kárpit üde színfolt a konkurens márkák sivár sötét belseje mellett. A kárpitok azonban a tesztelt Authentique Plus felszereltségnél még nem a legjobbak, kicsit vékonynak és sérülékenynek tűnnek.
A rakodórekeszekből szép számmal találunk az utastérben, az apró tárgyakat rengeteg rejtekhelyre, rekeszbe vagy zsebecskébe pakolhatjuk, de a szokatlanul nagy kesztyűtartó is remekül funkcionál. A nagyobb tárgyak pedig a hatalmas, alapból is 520 literes csomagtérben kapnak helyet. A rolóval elfedhető poggyásztér síkfelületekkel határolt, és padlószintje is kellően alacsony, így a rakodás sem nehézkes. Szükség esetén az ülések könnyedén előredönthetők, az így képződő több mint 1,5 köbméteres tér pedig már szinte bármilyen tárgy szállításához elegendő.
Zajos motor
A kombi hajtásáról egy 1,6 literes 115 lóerős benzinmotor gondoskodik. A motor alacsony fordulaton is nyomatékos, de tempós haladáshoz pörgetni kell. A megnövekedett tömeg ellensúlyozása miatt az autóba egy rövid áttételezésű váltót szereltek. Ennek köszönhetően az 1,6-os Mégane is kellően dinamikus. A váltó hosszú úton kapcsolható, érezhetően akad, ennek ellenére mégis pontos.
A nagyon lágy motorfelfüggesztés miatt gyakorlatilag semmilyen rezgés nem érezhető az utastérben, sőt alacsony fordulaton a motor is kifejezetten csöndes. Ám magasabb régiókban a teljesítménnyel együtt a hangja is megjön. A rövid váltónak azonban van egy negatív tulajdonsága is, méghozzá az, hogy autópálya-menetben is magas fordulaton tartja a motort, ami ilyenkor már meglehetősen zajos. A probléma egy hatfokozatú váltóval könnyen megoldható lenne, ám ez az egység csak a dízelmotorokhoz jár.
Franciásan lágy
Műszaki adatok:
Motor: 1598 cm3-es, négyhengeres benzinmotor
Hajtás: elsőkerékhajtás, ötfokozatú kéziváltó
Teljesítmény: 86 kW (115 LE) 6000/min
Nyomaték: 152 Nm 4200/min
Saját tömeg: 1211 kg
Hossz/szél./mag.: 4500/1777/1467 mm
Tengelytáv: 2686 mm
Csomagtér: 520 l
Végsebesség: 193 km/h
Gyorsulás 0-100 km/h: 11,1 sec
Gumiméret: 195/65 R 15
Fogyasztás (városon kívül/város/vegyes): 5,7 / 9,1 / 6,9 l/100 km
Tesztfogyasztás: 9,3 l/100 km
Üzemanyagtartály: 60 l
Garancia: 2 év általános
Alapár: 3 995 000 HUF
A lágy futómű ellenére kifejezetten nehéz kihozni a Mégane-t a sodrából, határhelyzetben is könnyedén uralható, mivel kanyarban inkább az orrát kezdi tolni. A fékek hatásfoka kitűnő, de adagolhatóságuk nem, sajnos kezdetben túl erős a rásegítés, ez elsőre mindenképpen elég szokatlan. A kormánnyal is hasonló a helyzet, középállásból csak nagyobb erővel lehet kitéríteni, utána pedig túl könnyen jár.
Értékelés
+ Jól felszerelt, biztonságos, kényelmes futómű, világos beltér, több hely
– Zajos motor, rosszul adagolható fék