A félelem, hogy a kitermelt olaj mennyisége nem tud lépést tartani a globális kereslet növekedésével, újabb lökést adott a fekete arany világpiaci árának. Az északi-tengeri Brent könnyűolaj hordónkénti ára szerdán ismét 36 centtel, 37,72 dollárra emelkedett a londoni Nemzetközi Olajtőzsdén (IPE), a New York-i határidős jegyzése pedig 40,38 dollárra drágult, miáltal minden eddigi rekord árnál csupán egy dollárral alacsonyabb szinten áll.
Jön a 300 forintos benzin?
A nyersolaj világpiaci ára (valamint a forint/dollár árfolyam alakulása) közvetlenül befolyásolja a magyar kutaknál vásárolható benzin árát, így számunkra sem érdektelen, hogy meddig és milyen mértékben emelkedik még az olaj jegyzése. Erre vonatkozóan Horváth Ferenc, a Mol ügyvezető igazgatója néhány napja úgy vélekedett, hogy nem látja reálisnak a hazai benzinárak 300 forint/liter árszintig történő drágulását. Hogyha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor a benzin fogyasztói áránál a jelenlegi 250 forintos literenkénti szint további 10-15 forintos emelkedésére, a dízel ára esetében pedig 10-20 forintos drágulásra (230-240 forint/liter) lehet számítani a szakember szerint. Hozzátette azonban: hosszabb távon valószínűtlen, hogy a benzinár visszatérjen a korábbi 200-220 forintos ársávba, de a mainál azért olcsóbb lehet.
Szerdai ülésén a kormány is foglalkozott a benzinár kérdésével, és Gál J. Zoltán kormányszóvivő tájékoztatása szerint döntött arról, hogy kezdeményezni fogja a jövedéki adóról szóló törvény módosítását. A kabinet arra kér felhatalmazást a parlamenttől, hogy az üzemanyag árának emelkedésével, az áfából keletkezett többletbevétel terhére a jövedéki adó átmenetileg csökkenthető legyen. (A benzin átlagos jövedéki adója jelenleg literenként 103,5 forint, a gázolajé 85 forint. Az általános forgalmi adó mindkét üzemanyag típus esetében 25 százalék, és ennek alapjában benne van a jövedéki adó is.) A cél az, hogy az üzemanyagár-emelkedés kevésbé legyen drasztikus, ugyanakkor a költségvetés bevételei ne csökkenjenek – derült ki a kormányszővivő szavaiból.
Az újabb jelentős áremelkedés kiváltóoka – a BBC értékelése szerint – az OPEC-elnök, Purnomo Yusgiantoro azon kijelentése volt, miszerint az olajtermelő országok már most jóval a kiszabott kvóták fölötti mennyiségű olajat hozhatnak felszínre, ám ez mindeddig hatástalan eszköznek bizonyult a piac lehűtésére. A nagyobb olajtermelő országok ugyanis hiába fokozzák termelésüket napi kétmillió hordóval – a világ összkeresletének 2,5 százalékával -, ennek egyelőre semmilyen hatása nincsen az árak megfékezésére.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) ugyanakkor szerdán azt jelentette be, hogy az OPEC-országok nem használják ki maximálisan a kvótáikat, napi mintegy 2,5 millió hordó szabad kapacitás van tíz országban.
Kuwait energiaipari minisztere, Ahmed Fahd Al Ahmed ezekután mentőövként bedobta: az állam extra olajat pumpál majd az öbölből, naponta akár 2,4 millió hordónyi fekete aranyat hoznak a felszínre. Ezzel – a BBC értesülése szerint – mintegy 600 ezer hordóval túllépné az OPEC által megszabott kvótát.
Hasonló ajánlattal állt elő néhány napja Ali Naimi, szaudi energiaügyi miniszter is, aki szerint napi 1,5 millió hordóval kellene növelni a kitermelést. A magasan tartott olajárak akadályozzák a globális gazdasági fellendülést és felgyorsíthatják az alternatív energiahordozók kutatását – nyilatkozta a miniszter. Bejelentésére azonban csak átmeneti gyengüléssel reagált a piac, ami inkább azon vélekedéseket erősíti, melyek szerint az OPEC keveset tud tenni az olajár csökkentéséért.
Kereslet-kínálati egyenlőtlenség
Az idei évben látott mintegy 25 százalékos áremelkedés hátterének klasszikus oka a kereslet-kínálati viszonyok egyenlőtlenségében keresendő. Miközben a Közel-Keleten meglévő politikai feszültségek bizonytalanná teszik a jövőben rendelkezésre álló olaj mennyiségét, az OPEC-en kívül eső országok pedig nem tudták jelentősen bővíteni olajkitermelési kapacitásaikat, az Egyesült Államok az elemzői előrejelzéseknél jóval erősebben szomjazik az olajra, különösen most, a nyári autósszezon küszöbén.
Meddig tart a drágulás?
Megosztottak az olajpiac elemzők abban a kérdésben, hogy a nyáron tovább emelkedik-e még az olaj ára. Egyre többen vélekednek úgy, hogy az utóbbi hetek rendkívüli mértékű áremelkedésének korrekciója most már technikai alapon is indokolt, és, amennyiben a piaci szereplők a termelés terén jelentkező fordulat hírétől nagyjából egyszerre fordulnak el a határidős ügyletektől, akkor az jelentős árzuhanást eredményezhet.
A globális kereslet-kínálati anomálikat azonban egyéb tényezők is súlyosbítják. Egyes országok – köztük az USA, Kína vagy India – különösen aktív felvásárló volt az utóbbi hetekben-hónapokban, feltehetőleg azért, hogy jelentősebb készleteket felhalmozva bebiztosítsa magát az ínségesebb időkre.
