A közkiadások határozottabb visszafogásával kellene megakadályoznia az államháztartás hiányának a terv feletti növekedését és azt, hogy ezzel veszélyeztessék az euró bevezetésének elhalasztását – olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet féléves jelentésében.
Az OECD féléves jelentésében megjegyzi, hogy várhatóan Magyarországnak az európai pénzügyi rendszerhez (EMU) való csatlakozásának idejét 2009, vagy 2010-re tolják ki, miután a költségvetés 2003 évi hiánya a nemzeti termék 5,9 százalékát érte le.
A múlt évi hiány megismétlődésének elkerülése érdekében, és azért, hogy az ország hamarabb hasznot húzhasson az eurózóna tagságból, javítani kell a költségvetési folyamatokon és erőteljesebb kötelezettséget kell vállalni a tartós kiadáscsökkentés mellett – olvasható a jelentésben.
Az OECD a pénzügyi egyensúlyi célokat a korábbi teljesítés fényében „nagyratörőeknek” minősíti, és megjegyzi, hogy fennáll azok teljesítésének elmaradása, amennyiben pénzügyi reformok nem szabályozzák a kiadáscsökkentéseket.
Az OECD Magyarország idei GDP növekedési ütemét 3,3 százalékra, 2005-re 3,8 százalékra prognosztizálja a 2003 évi 2,9 százalékos növekedés után. A fogyasztói árak emelkedését 2004-ben 6,9 százalékban, 2005-ben 4,8 százalékban adja meg a 2003 évi 4,7 százalékkal szemben. A munkanélküliség 2004-ben 5,9 százalékos, az előző évivel azonos szintű lesz, 2005-ben 5,7 százalékra mérséklődik az OECD szerint.
Gyenge konjunktúra az eurózónában
A szervezet kedden nyilvánosságra hozott féléves jelentésében, immáron az eurózóna kilátásaival kapcsolatban, azt írja: alacsony fejlődési ütemmel jellemezhető év vár a térségére, miközben az Egyesült Államokban és Ázsiában erőteljes a gazdasági élénkülés.
A világgazdaságból érkező növekedési hatások lefékeződnek az eurózóna térségében a fogyasztás gyenge színvonala miatt, és ezért Európában még a visszafogott várakozásoktól is elmaradhat az idei fejlődési ütem. AZ OECD jelentésében erre – és az inflációs veszély hiányára – való hivatkozással hívja fel az Európai Központi Bank figyelmét arra, hogy mérsékelje az irányadó kamatokat tovább, a 1,5 százalékos szintre.
Az OECD azzal számol, hogy 2004-ben az eurózóna bruttó nemzeti terméke (GDP) 1,6 százalékkal növekedhet, nagyjából fele olyan gyors ütemben, mint az OECD-országok egészében, mivel főként Németország és Olaszország szembesül a legerőteljesebben a lanyha konjunktúra gondjával. Az OECD egészére 3,4 százalékos GDP-prognózist adott meg a szervezet. Jövőre gyorsulást várnak a kutatók: az eurózóna 2,4 százalékos GDP- növekedéssel közelíthet az OECD-tagországok egészében várható 3,3 százalékos ütemhez.
Az OECD attól tart, hogy Európa gazdasági növekedése még hosszú ideig jelentős mértékben elmarad a világ más részeinek fejlődésétől, és emiatt a fizetési mérlegek egyensúly hiányából, illetve a pénzpiacok bizonytalanságaiból fakadó gondok kiéleződhetnek.
