Akik azt hitték, hogy az európai uniós csatlakozásunk pillanatában valami csoda történik és az árfolyamok az egekbe szöknek, azoknak csalódniuk kellett. Pedig reményük nem volt alaptalan, hiszen számtalan olyan befektetési alap van Európában, amelyek csak EU-országok részvényeibe fektetnek.
Sokan számítottak arra, hogy ezek az alapok erős keresletet generálnak majd a piacon május 1-je után. Ez a folyamat azonban jóval hosszabb lesz ennél. Az esés a vezető papírok mellett a kisebb részvényeket is érintette, egyedül a Mol tudott látványosan közömbösen reagálni. Tette ezt normális forgalom mellett, tehát itt is voltak eladók, de a befektetők vettek részvényeket is szép számmal.
Ilyenkor persze mindig előkerül az orosz kártya. A piacon egyes mindentudó források ismét orosz vevőket emlegettek a háttérben, de nyugodtan megállapíthatjuk, hogy akik tudják, kik vesznek egy-egy alkalommal, azok úgysem mondják el, akik pedig ilyen híreket terjesztenek, azoknak más szándékuk van.
Elemzői várakozások
A gyorjelentési szezon java még hátra van, hiszen a jelentős cégek nagy része a hét második felében számol be teljesítményéről. A várakozások óvatosak, érezhető, hogy a részvényesek tartanak egy kicsit a számoktól. Félnek, hogy az OTP számai a forint- és kötvénypiaci mizéria után nem lesz képes a külföldi intézményi befektetőket lázba hozni.
A gyorsjelentési szezon a Richter eredményével folytatódott a múlt héten. A gyógyszercég eredménye 6 százalékkal maradt el a várakozásoktól és a kilátások sem valami fényűzőek. Csemegézzünk egy kicsit abból, hogy mit is várhatunk az idén. A tavalyi nagy Richter árfolyamszáguldás motorja az amerikai értékesítés növekedésébe vetett hit volt. Amikor Bogsch Erik, a vállalat első embere azt mondta, hogy erre az évre semmilyen növekedést nem vár az USA piacán, akkor mindenki csak legyintett. Nos az év első három hónapjában 40 százalékkal kevesebb árbevételt realizált a vállalat a tengerentúlon, mint az előző negyedévben.
Ennek tükrében sok elemzőnek kell majd pofoznia a számokon. Az árbevétel területén minden egyes régió alulteljesített, kivéve a FÁK, praktikusan az orosz piac. De mielőtt itt bárki is nagy reményeket kezdene táplálni, a Richter menedzsmentje felhívta a figyelmet, hogy egész évre továbbra is 15-20 százalékos növekedés várható, az első negyedévi 35 százalékot is beleértve, tehát a következő hónapok számai elég kiábrándítóak lesznek. Tehát a Richtertől nem számíthatunk semmi jóra, nem csoda hát, hogy a papír tovább esett, és már a 20 ezer forintos árszint áttörésére készül, természetesen lefelé.
Kamatos kérdések – itthon és Amerikában
Makrofronton is érdekességek hadát tartogatta számunkra a múlt hét, és nem lesz ez másképp a következő napokban sem. De kezdjük a legfontosabbal, a jegybank ugyanis ismét kamatot csökkentett. A félszázalékos vágás után immár 11,5 százalék a jegybanki alapkamat. A bejelentés ugyan egy kicsit meglepő volt, hiszen az MNB nem szokott olyankor lépni, amikor a legfőbb pénzügyi központ, London éppen szünnapot tart. Hétfőn a kamatcsökkentés után estek a kötvénypiaci hozamok, de nagy eseményeknek nem lehettünk szemtanúi.
Lengyelország adósminősítésének lerontására ugyanakkor érzékenyen reagált a piac. A Fitch döntése nyomán nem csak a zloty és a lengyel kötvények estek, hanem a negatív hangulat átterjedt hazánkra is. A hozamok tehát meredeken emelkedni kezdtek. A kötvények látványos gyengülése várhatóan e hét elején is folytatódni fog a pénteki amerikai események hatására. Történt ugyanis, hogy a várt 220 ezer munkahely helyett 295 ezer létesült a legutóbbi adatok szerint, ami láncreakciót indított el. Ez a globalizáció legszemléletesebb példája. A vártnál jobb adat ugyanis arra utal, hogy az amerikai gazdaság kezd lendületbe jönni, ez viszont magasabb inflációs nyomáshoz és kamatemeléshez vezethet. A Fed kamatemelését már a nyár közepére várják, pedig sokan azt hitték, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény nem fog hozzányúlni a 40 éve rekordalacsony kamatokhoz.
Miért fontos ez Magyarországnak? A dolog egyszerű: a befektetők akkor jönnek hazánkba, ha itt magasabb a kamat, mint máshol. Ha emeli az amerikai kamatot a Fed, akkor csökken a különbség a két ország kamatai között, tehát hazánk kevésbé lesz előnyös helyzetben. Mindenki számított a konvergencia bekövetkeztére, de nem úgy gondoltuk, hogy az amerikai és az európai hozamok közelednek felénk.
