Az ÁPV Rt. pénteken pályázatot írt ki a Richter értékesítése forgalmazójának kiválasztására. A pályázati kiírás nagyjából körülírja, milyen módon kívánja privatizálni az állam a legnagyobb magyar gyógyszercéget.
A vagyonügynökség közleménye szerint egy vagy több lépésben
értékesítenék a Richter állami tulajdonban lévő 25 százalékos részesedését, méghozzá úgy, hogy az állam, pontosabban a vagyonkezelő továbbra is (középtávon, öt éven keresztül) élhessen tulajdonosi jogosítványaival. Ebben a pontban teljesültek a Richter érdekei: a cég független maradhat, folytathatja kialakított stratégiáját.
Egyetértő nyilatkozat
Az ÁPV Rt. döntését a Richter Gedeon Rt. is kommentálta. A cég úgy ítéli meg, hogy a pályázat eredményeként megvalósuló tőkepiaci tranzakció a társaság részvényesei számára kedvező lehet, hiszen középtávú lehetőséget kínál a jelenlegi stratégia folytatására, és megszünteti üzleti partnerei körében a tulajdonosi szerkezet esetleges rövid távú változásából fakadó bizonytalanságot. A cég üdvözli az állam 5 éves szerepvállalását kisebbségi tulajdonosként, amely szerinte hozzájárul független regionális multinacionális cégként való további fejlődéséhez és növekedéséhez.
Továbbá, ha a forgalmazó a többszakaszos tranzakciót tartaná előnyösebbnek, akkor is realizálni kell az első szakaszból a bevétel egy részét már a 2004-es üzleti évben. Vagyis: idén lesz a Richter-privatizáció. (Már csak az a kérdés, hogy pontosan milyen módon, de erről később.)
A bevételek idei besöprése abból a szempontból volt meglepetés a részvényesek számára, hogy a minap Mészáros Tamás ÁPV-elnök a Bloomberg hírügynökségnek még azt állította, hogy a Richter 25 százalékos részesedése helyett a vagyonügynökség idő hiányában az idén a maradék 12 százalékos Mol-csomagot dobná piacra. A befektetők ugyanis felfelé hajtották a hírre a részvények árát, habár másnap a vagyonügynökség már nem akarta megerősíteni azt, amit a Bloomberggel üzent.
Befektetői bizalom ide vagy oda, a kiírás megtörtént, következő érdekes pontja maga a cég függetlenségét biztosító pénzügyi instrumentum, amely a piacra kerülne. A pályázónak olyan konstrukcióban kell gondolkodnia, amely tulajdont igen, szavazati jogokat azonban nem szavatol a Richter által kiharcolt ötéves periódusra.
Kötvény, utalvány…
Olybá tűnik tehát, hogy a vagyonügynökség mintha már megtalálta volna a receptet, kicsit azonban még kéreti magát, és biztos, ami biztos, azt kéri a pályázaton indulni óhajtó cégektől, hogy ötleteljenek. A leendő pályázók közül kikerülő elemzők gyorsan vázolják is a lehetséges megoldásokat.
Miró József, a Cashline Értékpapír Rt. elemzője szerint az egyik lehetséges megoldás, hogy egyfajta letéti jegyeket bocsátanak ki, amelyek a részvényekkel egyenértékű értékpapírok, korlátozott tulajdonosi jogokkal, és öt év múlva Richter-részvénnyé alakíthatók át. Az elemző szerint a lehetséges vásárlók olyan inaktív pénzügyi befektetők lehetnek, akik letétkezelőnél tartják részesedésüket, tehát nem közvetlenül élnek a szavazati jogukkal. Így nem jelent gondot számukra az, hogy a megvásárolandó Richter-részesedés egyelőre korlátozott tulajdonosi jogokat adna.
Pletser Tamás, az Erste Bank elemzője szerint szóba jöhet az amerikai warranthoz hasonló eszköz kibocsátása is. A warrant olyan “utalvány”, amely adott időpontban részvényre váltható. Az értékpapírhoz fűződő részvényesi jogokat illetően véleménye szerint feltételezhető, hogy öt évig, azaz az átváltásig az állam gyakorolná a tulajdonosi jogokat.
Első reakció
A jelek szerint a piac nem fogadta pozitívan az értékesítéssel kapcsolatos bejelentést. A Richter-részvények árfolyama pénteken délelőtt több mint 5 százalékot esett a Budapesti Értéktőzsdén. A csütörtöki záráskor 23 000 forintot érő papírok 21 845 forintot értek délelőtt, délutánra az árfolyam még esett.
Hosszú távra azonban nehéz egyelőre jósolni. Legközelebb talán akkor lehet majd, amikor kiválasztják a forgalmazót, és napvilágra kerül az általa (?) preferált ütemezés, illetve instrumentum.
