Az új biztosítási törvény az európai uniós csatlakozás időpontjában, május elsején lép életbe, s a jogharmonizáció jegyében több ponton is megváltoztatja a hatályos szabályozást. A társaságok a biztosítási tartalékokat eddig csak Magyarországon fektethették be, ám az uniós csatlakozást követően bármelyik tagországban megtehetik ezt.
Ezen túlmenően bővül azoknak az eszközöknek a köre is, amelyekbe a pénz elhelyezhető: így például elismert értékpapírpiacra bevezetett külföldi részvényekbe. S bár ilyen részvényekbe csak tartalék 35 százaléka fektethető, a biztosítók az ennek megfelelő összegért akár teljes egészében vásárolhatnak külföldi értékpapírt.
Az uniós csatlakozást követően Magyarországon szabadabbá válik a biztosítások értékesítése is. Az Európai Unióban az egységes felügyeleti engedély elve alapján a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító a magyar hatóság engedélye nélkül fióktelepe útján is működhet, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében is értékesíthet biztosítást.
A csatlakozást követően alapvetően megváltoznak a felügyeleti rendszer szabályai: az egységes uniós belső piacon az egységes engedély elve érvényesül, azaz a tagállamok bármelyikében kiadott biztosítási tevékenységi engedély az egész közösség területére érvényes. A csatlakozással egy időben jelentősen változnak az ügyfélforgalommal kapcsolatos, illetve az ügyfelek védelmét szolgáló szabályok.
A szabályozás egyértelmű és szigorú rendelkezéseket tartalmaz majd arról, hogy a biztosítóknak mikor, milyen tájékoztatást kell nyújtaniuk az ügyfeleknek, ami különösen fontos a kisebb érdekérvényesítési képességgel rendelkező magánbiztosítottak esetében. Így például néhány szerződési feltételt figyelemfelhívásra alkalmas módon kell megjeleníteniük a társaságoknak, s folyamatosan tájékoztatniuk kell az ügyfeleket a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokról.
A szabályok kiterjednek a biztosítási és az üzleti titokra, valamint a személyes adatok védelmére, mivel a társaságok az ügyintézés során nagyon sok információhoz jutnak a szerződő vagy a károsult személyekről. Az egységes elveknek megfelelően változik az ellenőrzés is: a biztosítók tevékenységét a székhely szerinti tagállam felügyelete ellenőrzi. A fióktelepén keresztül vagy a határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenykedő biztosítót azonban annak a tagállamnak a felügyeleti hatósága is büntetheti, amelyben a társaság a szolgáltatást nyújtja.
A biztosítottak védelme érdekében átalakul az ellenőrzés is, s például a szavatoló tőke megállapítására az egyedi ellenőrzéstől eltérő, a halmozódásokat kiszűrő számítási módszereket, szabályokat vezetnek be. Speciális szabályok vonatkoznak majd a biztosítók csődjére, illetve felszámolására és végelszámolására.
Az uniós szabályok biztosítóval szemben nem engedik meg csődeljárás lefolytatását, de lehetővé teszik a társaságok felszámolását és végelszámolását. Ezt azonban kizárólag az illetékes felügyelet által létrehozott közhasznú társaság végezheti, azzal a megkötéssel, hogy a biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeivel szemben csak a felszámolási költségeknek van elsőbbsége.
