Minden vállalatnak, minden vezetőnek vannak aktuális feladatai, például a költségek csökkentése, a cég átszervezése, új vállalatok integrálása az anyacégbe. Előfordulhatnak problémák is, például ha egy értékesítési
csatorna nem működik vagy fejlesztésre szorul. Ezek a gondok leginkább a vezetőket foglalkoztatják.
Ideális esetben minden cégnek lehetne saját belső erőforrása, amelynek segítségével a feladatokat önállóan megoldhatná, általában azonban nem így van. Ezért a komolyabb feladatokra projekteket indítanak, amelyekben a belső munkatársak mellett külső tanácsadók is dolgoznak. A hazai piacon az üzleti tanácsadás szerepéről, fontosságáról és az elérhető eredményekről Homola Lászlóval, az IBM Business Consulting Services üzletágának igazgatójával beszélgettünk.
Átfogó megoldások
Magyarországon az elmúlt 10-15 esztendőben nagyon sok vállalatirányítási (ERP) rendszert vezettek be. Ennek oka főleg az volt, hogy a hazai vállalatok gazdálkodási rendszerei nem voltak egységesek, a heterogén rendszerek nem feleltek meg a változó számviteli és szabályozói eljárásoknak. Nem alkalmazkodtak a vállalatirányítási, személyzetügyi, logisztikai elvárásokhoz sem. Átfogó megoldások bevezetésére volt szükség, s erre leginkább az ERP-rendszerek feleltek meg. Ezeknek a rendszereknek sok esetben most zajlik a frissítése, kiegészítése, például az ügyfélkapcsolat-menedzsment kidolgozásával. Fontos fejlesztési terület még az adattárház-megoldás is; ezek tárolják a vállalatnál megjelenő információkat, adatokat, valamint az abból kinyerhető, főleg a felső vezetésnek szóló üzletileg hasznos információkkal, kimutatásokkal szolgálnak.
A tanácsadók feladata összetett: meg kell érteniük, hogy pontosan mit vár el a cégvezetés, azt lebontják részletes feladattervekre, s meghatározzák, hogy milyen informatikai, szervezetfejlesztési, folyamatátalakítási változásokra van szükség. Kidolgozzák az átalakítási tervet, amely a változáskezelés kivitelezéséhez szükséges. A tanácsadók és a megbízó munkatársai szoros együttműködésben, projekt teamekben dolgoznak, s a munka végén a döntést előkészítő tanulmány a cégvezetés elé kerül.
A tevékenység szerteágazó. Nagyon sok olyan területet érint, amely az informatikához kötődik; például implementálni kell egy rendszert, át kell alakítani a meglévőt, vagy kapcsolatot kell létrehozni közöttük. Egy probléma megoldásához akár teljesen új rendszer vagy rendszerek bevezetésére is szükség lehet, amellyel aztán növelhető a hatékonyság vagy csökkenthető az alkalmazottak létszáma.
Nagyon sok olyan kérdés és feladat is felvetődik a tanácsadás során, amelynek semmi köze sincs az informatikához. Ezek a fontos feladatok a kommunikációval, változásmenedzsmenttel, vállalati folyamatok átalakításával kapcsolatosak. Ahhoz, hogy a projekt kellő időben elkészüljön és meghozza a kívánt eredményt, számos kisebb folyamatot is módosítani kell. Hiába van készen ugyanis az új rendszer, ha a dolgozók nem tudják, mire jó, hogyan kell használni, nem ismerik fel, hogy miért volt szükség a változásra, esetleg nem fogadják el azt a célkitézést, amelyet a vezetőség elhatározott. Mindezeknek a feladatoknak összehangolása az üzleti tanácsadók kötelezettsége. A legtöbb projekt ezzel a módszerrel valósul meg. 
Változáskezelés felsőfokon
A különböző projektekben a tanácsadás informatikai és nem informatikai területének aránya meglehetősen változó. Általában elmondható, hogy a projektek nagy része a projekmenedzsmentről, a változáskezelésről szól. Ennek aránya körülbelül 15-20 százalék. A legtöbb esetben van egy elég jelentős folyamattervezési, dokumentálási rész is, amely újabb 25-30 százalékot tesz ki. A fennmaradó 50-55 százalékot a projekt informatikai összetevői adják.
Manapság már közhely, hogy a vállalatoknak az az előnyös, ha nem saját maguk találják fel kérdéseikre a választ, hanem kész megoldásokat alkalmaznak. A tendencia az, hogy szabványos, a legjobb iparági gyakorlatokra alapuló megoldásokat alkalmaznak. Felhasználásakor nagyon sok esetben nem maga a telepítés a fontosabb feladat, hanem az ügyfél meggyőzése.
A tanácsadónak meg kell magyaráznia, hogy a megrendelő jelenleg nem a legjobb gyakorlatot követi. Az iparágban számos más megoldás létezik. Az elterjedt alkalmazáscsomagok már sok esetben a legjobb iparági gyakorlatot testesítik meg, mivel nagyon sok korábbi projekt tapasztalatát használják fel. Ha az ügyfél elfogadja a tanácsadó érveit, akkor kerülhet sor az informatikai feladatokra, a hardveres és szoftveres elemek kiválasztására, a szükséges infrastruktúra kiépítésére, a telepítésekre, a beállításokra és a finomhangolásra, majd végül az adatok betöltésére.
A tanácsadó felelőssége
Az IBM szakemberei a nagyobb ügyfeleknél sokszor együtt dolgoznak a menedzsmenttel. így követni tudják, hogy milyen feladatai vannak a cégeknek, és a felmerülő igényeknek megfelelő, vagyis az adott cégre szabott megoldási javaslatokat tesznek. A megrendelő és az IBM által kötött szerződésben előre rögzíti a munkadíjat, s ez a megállapodás az IBM részéről garanciavállalást is tartalmaz; az IBM bizonyos tekintetben az átalakítási folyamat kockázatában is részt vállal. Ekkor az ügyfél úgy érezheti, hogy nincs magára hagyva, mellette van egy felelős tanácsadó, aki ebben a folyamatban szorosan együttműködik vele.
Azt, hogy mikor keres tanácsadót egy-egy vállalat, nem lehet általánosítani. Vannak olyan helyzetek, amikor a vállalatvezetők szembesülnek a rengeteg feladattal, és felismerik, hogy ezek mindegyikével nem tudnak saját belső erőforrásaikra támaszkodva megbirkózni. Ekkor jutnak arra a gondolatra, hogy külső üzleti tanácsadókra van szükség.
Magyarországon az igazi professzionális üzleti tanácsadási szolgáltatás körülbelül 10-15 éve jelent meg. A nagyobb cégeknél, illetve most már jellemzően a közepes vállalkozásoknál is bevált gyakorlattá vált a tanácsadás igénybevétele. Ma már nagyon sok tanácsadó cég van a magyar piacon, s ez is visszaigazolja azt, hogy az igények léteznek, és igen tekintélyes piaci szegmenst hoztak létre.
Az IBM persze arra törekszik, hogy tanácsadói szolgáltatásaival minden iparágban hangsúlyosan jelen legyen. Az IBM BCS üzletága iparáganként specializált szervezetet állított fel Magyarországon és a világon mindenütt. Az egyes iparágak világpiaci és hazai tendenciáinak, trendjeinek megfelelően kialakított megoldásokat adnak az ügyfeleknek, s ebben az IBM BCS
nagyban támaszkodik a belső tudásbázisaira és nemzetközi tanácsadói erőforrásaira. Ez azt is jelenti, hogy az IBM-ben meglévő tudást a hazai gyakorlatnak megfelelően átülteti a magyar piacon kínált megoldásokba. Sok olyan jól bevált, kialakult megoldás van, amelynek magyarországi implementálását hazai szakemberekkel végzik. Ezekben az esetekben nincs szükség külföldi tapasztalatok figyelembevételére.
Nagyon sok olyan terület van azonban, ahol Magyarország valamilyen mértékben követte az európai trendeket. Bizonyos iparágakban szét kellett választani tevékenységeket. Erre példa a közmű-szolgáltatási iparág, amelyben a termelés, a szállítás és az értékesítés szétválasztását a különféle szabályzók és hatósági előírások szerint kellett megoldani. Ez olyan folyamat volt, amelyet az EU-direktívák hazai érvényesítése követelt meg, és ebben a külföldi tapasztalatokat figyelembe kellett venni.
Brüsszeli előjáték
Az EU-csatlakozás következtében a gazdasági társaságoknál is változásokra van szükség, amelyek bevezetéséhez az IBM BCS-üzletága szintén támogatást ad; ilyen területek például a vám, az adó, a számvitel stb. Az IBM elkészíti ügyfeleinek a szükséges átalakításokra vonatkozóan terveket, és a megfelelő határidőre ezeket végre is hajtja. Az IBM BCS tudatosan készült ezekre a változásokra; például a számos ügyfelet érintő, nagy gazdálkodási rendszerek reformjához többféle csomagot állított össze. Ezek a csomagok összefoglalják az ismert változási igényekre tett megoldásokat. Ma is több ilyen projekt fut Magyarországon, amelyek eredményeképp a projektekben részt vevő cégek a szükséges változásokat 2004-ben végre is tudják hajtani.
Hasonló a helyzet, ha olyan speciális aliparágról van szó, amelyből Magyarországon csak egy vállalat van. Mivel így nem tud kialakulni megfelelő hazai tapasztalat, olyan megoldásokat kell szállítani, ami másutt már jól méködik, bevált. Ekkor az IBM megkeresi a világban dolgozó 320 ezer munkatársa közül azokat, akiknek a legnagyobb a szakértelmük az adott aliparágban használt megoldások kialakításában. A projektet végző csapatba a hazai munkatársak mellett így külföldi IBM-szakértő is bekerülhet.
Az IBM kommunikációs, ipari, disztribúciós, pénzügyi és államigazgatási szektorokra osztotta fel a piacot. Magyarországon a cég hagyományosan az első négy szektorban erős, de a cégvezetés az utolsó szektorhoz is nagy növekedÉsi terveket féz. Az iparág közös reménye, hogy a megszorításoknak egyszer vége szakad, illetve az európai csatlakozás után az elérhető EU-s forrásokra támaszkodva, nagyobb beruházásokra is sor kerülhet.
Az IBM a világ sok országában dolgozott ki az államigazgatásban elismert megoldásokat. Magyarországon is jó eredményeket akar elérni ezen a területen. Fontos szempont lehet itthon is, hogy nem kisebb szigetmegoldásokat kell kialakítani, hanem egységes, összefüggő rendszereket; az adatközpontok, alkalmazásüzemeltető központok használatával ez a cél elérhető. Az IBM-nek ebben nagy tapasztalatai vannak, így az államigazgatási projektekhez Magyarországon is ilyen rendszereket kínálnak fel.
