Svédország sem korlátozza az új tagállamokból érkezők munkavállalását május elsejét követően, miután a stockholmi parlament szerdán 182-137 arányban leszavazta a kormány korlátozásra vonatkozó javaslatát. Maria Wetterstrand, a kormány által tervezett szigorítások elleni koalíciót kezdeményező Svéd Zöld Párt szóvivője a Bruxinfónak telefonon elmondta:
Maria Wetterstrand
a történtek után biztosra vehető, hogy az új tagországok állampolgárai kezdettől fogva szabadon munkát vállalhatnak Svédországban.
Az északi állam ezzel Nagy-Britannia és Írország után a harmadik lesz, amely még csak átmenetileg sem léptet életbe korlátozásokat a keleti munkavállalókkal szemben. A Göran Persson vezette svéd kormány, bár kezdetben liberalizációt ígért, később mégis meggondolta magát és élni kívánt a azzal a lehetőséggel, hogy két évig korlátozza az új EU-állampolgárok munkavállalását Svédországban. A parlament azonban szerdán az átmeneti szabályok ellen voksolt. „Örülök, hogy a svéd képviselők többsége az új tagokkal szembeni diszkrimináció ellen szavazott. A mai döntés határozott ‘nem’ a tagság leértékelésére, biztos vagyok abban, hogy a Svédországba munkát vállalni érkezők gazdagítani fogják a társadalmunkat” – mondta Wetterstrand.
Magyar kezdeményezés a munkavállalás ügyében
Az EU történetében egyedülálló módon egy európai parlamenti megfigyelő, Szent-Iványi István kezdeményezésére jött létre az a meghallgatás, amely az Európai Parlament liberális frakciójában zajlott szerdán. A FigyelőNet információi szerint a szemináriumot Graham Watson, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője nyitotta meg. Az első panel témavezetője és bevezető előadója Szent-Iványi István volt. Szent-Iványi felszólalásában a munkaerőpiac teljes liberalizációja mellett érvelt, tényekkel alátámasztott, a lisszaboni folyamatot szem előtt tartó gazdasági elemzések alapján. A politikus hangsúlyozta a politikai döntés szimbolikus jelentőségét is: az egységes Európa alapeszméjét, a tőke, az áruk, a szolgáltatások, a személyek szabad mozgása mellett a munkaerő szabad áramlását. Felhívta az Európai Unió jelenlegi 15 országát: tegyék diszkriminációmentessé, nyitottá Európát a május 1-jén csatlakozók, köztük Magyarország előtt.
Ulf Holm, a munkaerőpiac kérdéseiért is felelős parlamenti bizottság tagja szerint a svéd kormány megsértette az új tagok állampolgárait, amikor szociális turizmussal gyanúsította meg őket. „Éppen ellenkezőleg, biztosak vagyunk benne, hogy tapasztalataik és képességeik új lendületet hoznak a svéd munkaerőpiacra” – szögezte le a svéd honatya.
Maria Wetterstrand a Bruxinfónak úgy vélekedett, hogy a kocka ezzel el van vetve, és a korlátozás egyszer és mindenkorra lekerült a napirendről. Elképzelhetőnek mondta ugyanakkor, hogy néhány munkaügyi jogszabályt módosítani kell majd, amelyek mindenkire, így a svédekre is érvényesek lesznek. Véleménye szerint elsősorban a munkaadók ellenőrzésében és nyilvántartásában lesznek változások, amelyek nem a munkavállalókat érintik majd. A svéd kormány egyelőre nem jelezte, hogy mikor terjeszt elő új javaslatot, miután az első a parlamenti szavazáson elvérzett.
Szabad munkavállalás Írországban és Nagy-Britanniában is
Ennek megfelelően az EU-csatlakozás után szabad lesz a munkavállalás Írország, Nagy-Britanniában és Svédországban a csatlakozók számára. A Bruxinfo szerint Írországban teljes a liberalizáció, de a nem járulék alapú szociális ellátások igénybevételét két év jogszerű írországi tartózkodáshoz köti minden EU-állampolgár számára.
Nagy-Britanniában elvileg szintén teljes a piacnyitás, de több feltételt is támasztanak. Az egyik, hogy az újdonsült munkavállalóknak kötelező lesz nyilvántartásba vetetniük magukat (munkavállalási engedély nem kell), megadva munkáltatójuk nevét, valamint a munkavégzés jellegét és helyét. Megkövetelik majd az új tagországok állampolgáraitól, hogy képesek legyenek magukat eltartani. Amennyiben erre nem képesek, elveszítik tartózkodási engedélyüket (jogukat), és haza kell térniük. A brit kormány olyan rendeletek kibocsátására készül, amelyek megakadályozzák, hogy hozzájussanak a kedvezményekhez (gyermekkedvezmény, szociális lakások) azok, akik nem dolgoznak. Várhatóan már 12 hónap után megadják a járulékfizetéshez kötött szociális ellátásokat, így a munkanélküli ellátást.
Csatlakozók és EU-n kívüliek
A tíz új tag mindenesetre példát mutat: nem alkalmaznak korlátozást egymással szemben, de szükséges esetben piacvédő intézkedéseket vezethetnek be (kivéve Ciprust és Máltát, akikkel szemben védintézkedés nélküli a piacnyitás). Az EU-n kívüli Norvégia könnyített piacra jutást helyezett kilátásba, várhatóan a dán-svéd modellhez hasonló intézkedéseket fognak alkalmazni. Izland hivatalosan nem nyilatkozott, Liechtenstein vonatkozásában pedig Magyarország is részese lesz az ottani kvótarendszernek.
Ugyancsak liberális szabályozás lép életbe Dániában, de munkavállalási engedély mellett. Az ország megnyitja munkaerőpiacát, de legalább két évig továbbra is munkavállalási engedélyt fog kérni. Egyúttal gondoskodni kíván az engedélyek könnyített kiadásáról. Ha valaki munkát vállal, meg kell felelnie az adott ágazat kollektív szerződésében foglalt bérfeltételeknek. A munkát kereső személyek nem részesülhetnek azonnal a szociális kedvezményekből. Utóbbi alkalmazása még számos kérdést felvet.
Hollandia május 1-jétől kétféle eljárásban ad ki munkavállalási engedélyt: egyszerűsített eljárással, illetve a munkaerő-piaci vizsgálat fenntartásával. A munkaadók meghatározott foglalkozási csoportoknál – amelyeknél munkaerőhiány van – gyorsított eljárással szerezhetnek engedélyt az új EU-tagállamok munkavállalóinak – írja az MTI-Eco a Külügyminisztériumra hivatkozva. Az egyszerűsített eljárás a következő szakmákra érvényes: a húsiparban a hentesekre és kicsontozókra, a nemzetközi szállításban a nemzetközi gépjárművezetőkre, a belföldi hajózásban a matrózokra és kormányosokra, az egészségügyben a műtőasszisztensekre, röntgenterápiás laboránsokra és röntgen diagnosztikai laboránsokra.
Hollandiában mindazonáltal a Bruxinfo szerint kvótát is szabnak. A csatlakozást követő két évben évente maximum 22 ezer ember vállalhat munkát az új tagállamokból.
Akik még bizonytalankodnak
Biztosan korlátozni fognak, de még adósak a részletekkel Olaszország, Portugáliában, Görögországban, Belgiumban, Luxemburgban és Spanyolországban. Ez utóbbi annak idején az elsők között jelezte készségét a nyitásra, közben azonban meggondolta magát. Spanyolország élni fog a 2 éves korlátozás lehetőségével. Portugáliában minden bizonnyal a szomszéd spanyolokat fogják követni, és ők is fenntartják a korlátozást (a jelenlegi szabályozást). Görögországban a hazai munkaerőpiac destabilizálódásától tartva a korlátozást választották. „Egyelőre 7 évben gondolkodunk, aztán menet közben majd meglátjuk” – jelentette ki egy görög diplomata, emlékeztetve arra, hogy annak idején hasonló időtartamú korlátozás volt érvényben a görögökkel szemben is.
Szigorúan korlátoz, de kiszámítható piacra jutást kínál fel Németország. Az első két évben munkavállalási engedélyt kell kérni. A munkavállalási kvótát rögzítő kétoldalú egyezmények is érvényben maradnak – írja a Bruxinfo. Tehát az adott kvótán belül kiszámítható piacra jutást ígér. A hatályban lévő két magyar-német megállapodás (gyakornokok munkavállalási lehetősége, illetve vállalkozások közötti szerződés keretében történő németországi munkavégzés) fennmarad, a csatlakozási szerződésben foglaltaknak megfelelő adaptálással.
Évente kétezer gyakornok vállalhat munkát majd Nemetországban, míg a második kategóriában új keretszámról kell megegyezni. A csatlakozási szerződéssel összhangban csak az építőiparnál, az ipari tisztításnál és a belső dekorációnál lesz kvóta, más szolgáltatásoknál megszűnik.
Ausztriában – Németországhoz hasonlóan – kötelező lesz a munkavállalási engedély. Az érvényben lévő két magyar-osztrák megállapodás (gyakornokok munkavállalási lehetősége, illetve a határ menti ingázók munkavállalása) fennmarad, növekvő kvóta mellett.
Finnország liberális, de korlátozó, Franciaország korlátoz, és nem is liberális
Liberális szellemben korlátozza a munkavállalást Finnország. A csatlakozás után két évig korlátozások maradnak érvényben. Ezalatt a ciprusiak és a máltaiak kivételével engedélytől teszi függővé a munkavállalást az új tagok állampolgárai számára. Az idénymunkát és a diákok tanulás melletti munkavállalását viszont engedélyezi. Arra sem vonatkozik a korlátozás, ha valaki már legalább 12 hónapja jogszerűen végez munkát Finnországban. Az eddigi tapasztalatok szerint 10 magyar igénylőből 9 megkapta a munkavállalási engedélyt, a gyakorlat tehát eléggé megengedő.
Franciaország ugyancsak fenntartja a jelenlegi, munkavállalási engedélyre épülő szabályozását. Párizs kilátásba helyezte, hogy a francia ipar szükségleteinek megfelelő szakképzettséggel rendelkezők esetében rugalmasan jár el a munkavállalási engedélyek kiadásakor – írja az MTI-Eco. Franciaország nemzeti jogszabályaiban engedélyhez köti a magyar állampolgárok munkavállalását, nemcsak a csatlakozást követő két évre, de várhatóan az azt követő három évre is. A kutatók, diákok kivételt jelentenek a munkavállalási engedély megszerzésének kötelezettsége alól. A gyakornokokra vonatkozóan kétoldalú egyezmény is hatályban van.
