Az OTP Bank Rt. csütörtökön megtartott évi rendes közgyűlése jóváhagyta az igazgatóság osztalékjavaslatát, így a névértékre vetítve 60 százalékos – a száz forintos részvényre 60 forint – osztalékot fizetnek. A közgyűlés enyhítette a szavazati korlátokat is, miután a Bank of New York több külföldi tulajdonos betétkezelője, s az általa képviselt részvények aránya meghaladja a külföldi részvényesek szavazati erejére felső határként megszabott 5 százalékot. A módosítást követően a külföldi letétkezelő által kibocsátott letéti igazolások alapján gyakorolható szavazati jog legmagasabb értéke 25 százalékra nőtt.
Irány Varsó és Prága
Az uniós csatlakozás persze nemcsak a hazai verseny erősödését hozza az OTP-nek, hanem azt a lehetőséget is, hogy megjelenjen az európai piacon. A lehetséges célpontok közül a most csatlakozó országok csoportját, azon belül is Csehországot és lengyelországot emelte ki Csányi Sándor. Elképzelhető – mondta -, hogy Prágában, Varsóban fiókot nyit az OTP.
Az Európai Unióban szabad a fióknyitás
Az uniós csatlakozást követően a lakossági hitelpiacon dinamikus növekedésre és a mainál erősebb versenyre számít az OTP – hangsúlyozta a társaság évi rendes közgyűlését követően Spéder Zoltán alelnök-vezérigazgató-helyettes. Mint mondta, a verseny erősödésére azért kell számítani, mert az Európai Unióban a fióknyitás szabadsága lehetővé teszi, hogy külföldi pénzintézetek leányvállalatok alapítása nélkül végezzenek banki tevékenységet. Ez szükségképpen erősíti a versenyhelyzetet, hiszen a leányvállalatok átminősítésével tőke szabadul el, arról nem beszélve, hogy a fiókok ezután közvetlenül az anyavállalatokhoz tartoznak majd, s az ottani elvárásoknak kell megfelelniük.
A növekedési kilátásokat pedig arra alapozza az OTP, hogy nálunk a fogyasztási hitelek állománya alig haladja meg az éves GDP 5 százalékát, de a jelzáloghiteleké is kevesebb, mint 10 százalék. Ugyanezeknek a mutatóknak a nyugat-európai átlaga 20-25 százalék körül mozog.
Kiemelkedő évet zártak
Az OTP Bank Rt. évi rendes közgyűlésén Csányi Sándor elnök-vezérigazgató beszámolt arról, hogy a hitelintézet kiemelkedően sikeres évet zárt. A bank MSZSZ szerinti 2003. évi konszolidált adózás előtti nyeresége 102,8 miliárd forint, 50,7 százalékkal több mint 2002-ben és 18,5 százalékkal haladja meg az anyavállalat adózás előtti nyereségét.
A bankok számát tekintve Magyarország „túlbankosított”, a hitelállományt arányait, illetve az egy-egy ügyfél által használt banktermékek számát tekintve pedig „alulbankosított” – hívta fel egy sajátos paradoxonra a figyelmet Csányi Sándor elnök-vezérigazgató. Mint mondta, ma 40-nél több bank működik Magyarországon, de csak féltucatnál kevesebb pénzintézetnek van esélye arra, hogy elérje a gazdaságos üzemméretet.
Ez a fajta banktöbblet ugyanakkor a banktermékek csekély számával párosul. Európában az a jellemző, hogy egy-egy ügyfél 4-5 féle terméket használ, ugyanakkor Magyarországon alig kettőt.
Akvizícióra tartalékolnak
Az OTP Bank MSZSZ szerinti nem konszolidált adózott nyeresége 71,562 milliárd forint, a mérleg szerinti nyereség a 7,156 miliárd forint általános tartalék megképzése és a 16,8 milliárd forint osztalék kifizetése után 47,606 milliárd forint. Csányi a nyereség jelentős részének visszatartását azzal indokolta, hogy a megszerzett bankokban további fejlesztések szükségesek, és az akvizíciót is folytatni kívánja az OTP Bank.
Szerbiában bármit, Horvátországban középbankot
A bulgáriai és a romániai bankvásárlást követően a Balkánon elsősorban Szerbiában terjeszkedne az OTP – válaszolta a FigyelőNet kérdésére Wolf László vezérigazgató-helyettes. Mint mondta, a balkáni régió oly mértékben alulbankosított, hogy ott még hosszú évekig a hazai lakossági piac dinamikájánál is jóval erősebb növekedésre lehet számítani.
Szerbia mellett Horvátországot említette lehetséges célországként. Ott a szerbiainál fejlettebb bankrendszer miatt egy nagyobb középbankot lenne érdemes megvásárolni. Bár Csányi Sándor ezzel kapcsolatban megjegyezte: „ha mégis egy kisbankot vásárolna Horvátországban az OTP, akkor majd magyarázkodhatunk.”
