A paksi erőmű létesítésére vonatkozó 1966-os együttműködési egyezményt kiegészítő jegyzőkönyvet Viktor Hrisztyenko orosz ipari és energiaügyi miniszter és Kontra Ferenc moszkvai magyar nagykövet írta alá csütörtökön.
Az új jegyzőkönyvre azért volt szükség, mert az egyezmény korábbi kiegészítése nem szabályozta pontosan az erőműben elhasznált fűtőelemek Oroszországba való visszavitelét – mutatott rá az aláírásról az orosz tárca által kiadott közlemény, hozzátéve: a jegyzőkönyv szilárd jogi bázisként szolgál az orosz-magyar együttműködéshez a paksi erőmű nukleáris fűtőelemekkel való ellátásában, valamint az elhasznált fűtőelemek oroszországi újrafeldolgozásában és ideiglenes tárolásában.
Mindezt a kölcsönös érdekeknek megfelelő kétoldalú megállapodásban csak az EU-belépés előtt lehetett rendezni. Oroszország azt szeretné, ha mindaddig cégei szállíthatnák a fűtőelemek túlnyomó részét a szovjet gyártmányú kelet-közép-európai erőművekhez, így a paksihoz is, amíg azok üzemben maradnak. Ez magyar érdek is, mivel az orosz fűtőelemek viszonylag olcsók.
Viktor Hrisztyenko rámutatott, hogy a kelet-közép-európaiak (Magyarország, Csehország, Szlovákia és Litvánia) EU-belépése negatív következményekkel fenyegette az orosz atomenergia-ipart, de végül sikerült megegyezni az Európai Bizottsággal a meglévő megállapodások megerősítésének módjáról.
Az EU-orosz közös nyilatkozat (amelyet a partnerségi és együttműködési megállapodást az új EU-tagokra kiterjesztő jegyzőkönyvvel egy időben, kedden írtak alá Luxembourgban) megerősítette: a belépők és Oroszország között meglévő fűtőelem-szállítási megállapodások hatályban maradnak a szombati bővítés után is.
Mindamellett az Európai Bizottság kérheti a belépőktől Oroszországgal fennálló nukleáris együttműködési megállapodásaik módosítását. Az Euratom pedig tárgyalásokat kezd Oroszországgal a nukleáris anyagok kereskedelmére vonatkozó megállapodásról.
Orosz környezetvédők korábban kifogásolták, hogy az újrafeldolgozás a fűtőelemek oda-vissza szállításával jár, amit kockázatosnak ítélnek. Az újrafeldolgozás során keletkező radioaktív hulladékokat Magyarországnak vissza kell fogadnia az orosz törvények szerint – közölték.
Az aláírás alkalmával Viktor Hrisztyenko azt mondta, hogy Oroszország ezzel is bizonyítja: a múlthoz hasonlóan a jövőben is megbízható partnere lesz a magyar energiaiparnak. Kontra Ferenc történelmi pillanatról beszélt, hiszen ez az utolsó megállapodás, amelyet Magyarország még EU-tagsága előtt írt alá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
