A belépés pontos időpontja az ország költségvetésének alakulásától függ – tette hozzá. “Először az idei költségvetést kell jó eredménnyel teljesíteni, a jövő évi költségvetésben kell javulást elérni, és csak ezt követően kezdhetünk el gondolkodni az ERM-ről. Ez leghamarabb 2005-ben lehetséges” – fogalmazott a jegybank elnöke.
Járai elmondta, hogy amennyiben az idei költségvetési hiány megfelel majd a kormányzati várakozásoknak, és az export továbbra is a gazdaság hajtóereje marad, a bank még az idén tovább csökkentheti az irányadó kamatot.
Járai szerint a jegybank és a kormány “alapvetően ugyanúgy látja”, mikor kell csatlakozni ahhoz a rendszerhez, amiben a forintnak két évet kell eltöltenie, mielőtt sor kerülhetne az euró bevezetésére. Elmondta, hogy bár nincs formális megállapodás a Magyar Nemzeti Bank és a kormány között az ERM-2 csatlakozás időzítéséről, egyetértés van köztük abban, hogy a túlzott sietség nagy kockázatot jelentene.
Járai arról is beszélt, hogy “komoly lépéseket” kell megtennie a kormánynak, ha teljesíteni akarja idei költségvetési célkitűzéseit, ám amennyiben az idei költségvetési hiány megfelel majd a kormányzati várakozásoknak, azaz legfeljebb a GDP 4,6 százaléka lesz, és az export továbbra is a gazdaság hajtóereje marad, a bank még az idén tovább csökkentheti az irányadó kamatot. “Az idei hiány kulcsfontosságú tényezője a piaci bizalom visszaszerzésének… Ha a költségvetésben minden rendben lesz, az teremti meg a szilárdabb gazdaságpolitika és újabb kamatcsökkentések alapját” – fogalmazott.
Medgyessy Péter tegnapi Reuters-interjújában további kamatcsökkentések lehetőségéről, még az év vége körüli időpontban a jelenlegi 12,00 százalék helyett egyszámjegyű kamatról beszélt.
A bankelnök vélekedése szerint a kormánynak a költségvetési hiány csökkentése érdekében tett erőfeszítései jó irányba mutattak, de mindezidáig nem voltak elegendőek ahhoz, hogy felkészítsék az országot az ebben az évtizedben megtörténő eurózóna-tagságra.
Járai szerint Magyarországot segítheti legfontosabb kereskedelmi partnere – azaz az Európai Unió – gazdasági növekedésének felgyorsulása, ami az export-vezérelt gazdaságot a hazai kereslet vagy az infláció destabilizálása nélkül gyorsíthatja fel. “Idén szerencsések lehetünk, mert az EU gyorsabb növekedéséből nagyon nagy magyar exportnövekedés következhet”.
Járai egy panelvita során elmondta, hogy Magyarország annak az árát fizeti, hogy nem végezte el a beígért költségvetési szigorításokat és a kormány eddig nem nyerte el az ország 2009-es euró-csatlakozásához szükséges reformok társadalmi támogatását. “Mozgósítanunk kell az embereket és meg kell szerezni a reformok társadalmi támogatását. Ezt eddig elmulasztottuk” – fogalmazott.
