A Külügyminisztérium álláspontja szerint mindkét részről kívánatos a tőkebefektetések szorgalmazása, a kétoldalú kereskedelem fejlesztése. A kormány a jövőben is prioritásként kezeli majd a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlesztését, változás annyi lesz, hogy a korábbi szabadkereskedelmi megállapodást az Európai Unió és Horvátország közötti kereskedelmi megállapodás váltja majd fel. A piacra jutás feltételei jelentősen nem módosulnak. Egyes Horvátországba szállított exportárukat vámok terhelnek majd, de a szolgáltatások, az árucsere, idegenforgalom és a infrastrukturális fejlesztések területén mindkét állam komoly sikereket remélhet.
A Horvátországba irányuló magyar export az elmúlt négy évben hatszorosára nőtt és tavaly elérte a 400 millió dollárt. Emellett számos befektetés is megvalósult. Magyarország 2003-ban 630 millió dollárral Ausztria, Németország és az USA után a negyedik legnagyobb befektető volt Horvátországban. Az összegből 550 millió dollár a Mol Rt. befektetéséből származott, de a magyar cégek szép számmal jelentek meg a termelési, a kereskedelmi, és egyebek mellett a szolgáltatási szférában is. A magyar vállalatok hosszú évek óta érdeklődnek Horvátország iránt. Hat betonkeverő üzemmel jelen van a Duna-Dráva Cement Kft., hullámpapírgyártó üzemével a Dunapack, és a Zalakerámia is. Várható, hogy a jövőben további közepes és nagyvállalatok ruháznak be, alapítanak céget, vásárolnak ingatlant a szomszédos állam területén. A magyar befektetőknek előnyös lehet, hogy a nemzeti vagyon közvetlenül vagy közvetve még mindig állami tulajdonban van és privatizációra vár, az erős, túlértékelt kuna azonban nem kedvez a külföldről érkező tőkének.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
