Belföld

Vita egy szóról – a tét: 13 ezer cég adatai

Törlési eljárást indított a KSH a FigyelőNet információi szerint a Magyar Szabadalmi Hivatalnál, miután egy magáncég levédte az Intrastat nevet, s bejegyeztette az internetes domaint is.

Az Intrastat név egyelőre csak a szakembereknek mond sokat. 2004. május elsejétől, Magyarország európai uniós csatlakozásától viszont sokkal kiterjedtebb lesz a jelentősége. Az Intrastat ugyanis az Európai Unió tagországai közötti áruforgalom megfigyelésére kidolgozott külkereskedelem-statisztikai rendszer neve, és az EU joganyagában használatos megnevezés. Ezt szerezte meg most Magyarországon egy magánvállalkozás.


 Hosszú jogvita lesz?

A vitában május elsejéig már aligha születik döntés, így az Intrastat-rendszer bevezetése a FigyelőNet értesülései szerint Magyarországon komoly adminisztratív problémákkal járhat. A Központi Statisztikai Hivatal igyekszik minél előbb az ügy lezárására törekedni, ezért megkereste a Double Consult Kft.-t, hogy rendezzék a vitás ügyeket. Bartos Gyula, a cég egyik tulajdonosa a FigyelőNetnek ezzel kapcsolatban elmondta: a Double Consult Kft. soha nem kért, a jövőben sem kér pénzt a védjegy használatáért a KSH-tól. A cégnek egyáltalán nem célja az adatgyűjtés akadályozása vagy bárminemű hátráltatása. Ha a szabadalmi hivatal számukra kedvezőtlen döntést hoz, akkor Bartos nem zárja ki, hogy jogi útra terelik a vitát. Bartos hangsúlyozta, hogy ő „nem lezárni, hanem megoldani akarja az ügyet”.

A legfontosabb statisztikák közé tartozik majd


Tizenhárom éve, 1991 óta az EU-ban az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó cégek körében általánosan ezt a fogalmat alkalmazzák az adatgyűjtés és az ehhez járulékosan kapcsolódó tevékenységek elnevezésére. Egyes szakértők szerint az Intrastat a közeljövőben az egyik legfontosabb gazdaságstatisztikai adatgyűjtő rendszer lesz Magyarországon is, mivel a korábbi vámstatisztikát nagyobbrészt ez a rendszer váltja fel. Bizonyos nagyságú EU-n belüli külkereskedelmi forgalom fölött a cégeknek ilyen Intrastat-statisztikákat kell majd „gyártaniuk”, pontosabban adatszolgáltatásra lesznek kötelezve.

A FigyelőNet információi szerint ez körülbelül 13 ezer céget érint Magyarországon. A statisztikai jelentések bonyolultsága ugyan elmarad a vámbizonylatokétól, de a kitöltésük azért komoly feladatot jelent, így sok vámügyintéző alighanem jó lehetőséget lát az Intrastatban. (Magyarországon 35 ezer vámügyintézői munkahely volt a csatlakozás előtt, ebből sok ezret fenyeget a megszűnés veszélye.)


Nem véletlen tehát, hogy a Double Consult Kft. szabadalmi védettséget szerzett magának az Intrastat szóra, valamint egy Intrastat ábrára, és övé az „intrastat.hu” domain-név is. (Az intrastat.hu url-címen egyébként a Magyar Intrastat Szövetség honlapja jelenik meg. A Double Consult Kft. – amely a szervezet egyik alapítója – használatra átadta ugyanis a domaint a szövetségnek.)

Törvénysértő-e a védjegyoltalom?

A Központi Statisztikai Hivatal álláspontja viszont a FigyelőNet értesülései szerint az, hogy az EU joganyagában bevezetett és a hazai jogszabály (egy 2003-as kormányrendelet) által már átvett fogalom védjegyoltalma a Védjegytörvény öt pontjával is ütközik. Ezért törlési eljárást indítottak a Magyar Szabadalmi Hivatalnál.

Az üggyel kapcsolatban a FigyelőNet megkereste a Double Consult Kft.-t, amelynek egyik tulajdonosa Bartos Gyula, aki egy könyvet is megjelentetett az Intrastat rendszerről. E könyvben a szóban forgó kifejezést copyrightos jellel látták el.


Bárki megtehette volna…


Bartos Gyula a FigyelőNettel közölte, hogy amikor bejegyeztették az Intrastat nevet, akkor ők sem tettek mást, mint társaságuk „érdekeit figyelemmel kísérve, már jóval előre tervezve a szükséges teendőket”, védjegyoltalmat szereztek a szükséges nizzai árucsoportokra. Ezek az



Vita egy szóról – a tét: 13 ezer cég adatai 1

A Double Consult Kft. honlapjának fejléce


árucsoportok lefedik a védett tevékenységeket, ami azt jelenti, hogy a védjegy kizárólagosságot nyújt például kereskedelmi ügyletekről való adatgyűjtésre, illetve adatok vagy dokumentumok átalakítására fizikai médiumból elektronikus médiumba.


Mindezt bárki más is megtehette volna Bartos szerint. A Magyar Szabadalmi Hivatal a rendes eljárási körülményeknek megfelelően jegyezte be (mely 13 hónapig tartott) az általuk kért védjegyeket – tudtuk meg. Bartos szerint tehát nem ütközik törvénybe, nem is jogszerűtlen az eljárásuk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik