Az előzetes elemzői várakozások ellenére, nem csak a Shell, de a Mol sem adott be végleges ajánlatot az Unipetrol privatizációs pályázatára, így a három versenyben maradt pályázó közül egyedül a lengyel PKN Orlen szállt harcba a cseh olajcégért.
A Mol nem vette fel a kesztyűt
A Dow Jones értesülése szerint a PKN Orlen 11,5 milliárd cseh koronát, mintegy 356 millió eurót, azaz közel 90 milliárd forintot ajánlott az Unipetrol 62,99 százalékos részesedéséért, amely cseh elemzők szerint akár 500 millió eurót is érhet. Ugyanakkor a Mol nem adott be kötelező érvényű ajánlatot, mert megítélése szerint az integrált olaj- és gázipari portfoliójába nem illeszthető be optimálisan az Unipetrol holding.
A Mol közleményében azt is tudatta, hogy kész tárgyalásokat folytatni egy alternatív privatizációs struktúráról, amely lehetővé tenné, hogy kizárólag az olajipari eszközöket vegye meg, ha a cseh kormány hajlandó megfontolni egy, a jelenlegi privatizációs eljárástól eltérő szerkezetet.
Elmaradt az első közös lépés
A Mol álláspontja két szempontból is érdekes. Egyfelől, a magyar olajtársaság gyakorlatilag az utolsó pillanatban csatlakozott a Shell jóval korábban kialakított véleményéhez. A Shell ugyanis már hetekkel előbb olyan értelmű nyilatkozatot adott ki: kizárólag az Unipetrol olajszolgáltatással összefüggésben lévő eszközei iránt érdeklődne, a petrolkémiai ágazat megszerzésére nem törekszik.
Másfelől, a Mol álláspontja és a PKN Orlen önálló ajánlata látványosan cáfolta azokat a várakozásokat, melyek szerint a magyar és a lengyel olajtársaság lelassult fúziós tárgyalásainak éppen a dél-csehországi privatizáció adhat újabb lendületet. Annál is inkább joggal számítottak erre az elemzők, hiszen az Adria-Baltikum-tengely mentén hosszú távon mindenképpen célszerű magyar-lengyel olajipari integráció egyik első, „könnyed lépéseként” volt elkönyvelve a cseh privatizációban való közös fellépés. Ami megalapozhatta volna egy közös befektető cég megalapítását.
Varsói szelek
Az ügy előzménye, hogy a Mol és a PKN Orlen még tavaly novemberben olyan értelmű szándéknyilatkozatot írt alá, amely szerint az idén április végégig kidolgozzák az egyesülés részleteit. A fúziós tárgyalásokat azonban főként az akadályozza, hogy az állami tulajdonú PKN Orlen vezetésére erős és nem egyirányú politikai nyomás nehezedik Varsóban. Jellemző, hogy a múlt héten egyszerre kapott szárnyra a hír a dél-csehországi privatizációban való közös részvételről, és arról, hogy a varsói privatizátoroknak még hónapokra van szükségük álláspontjuk kialakításához.
A PKN Orlen önálló pályázata most a fúzióval kapcsolatban szkeptikus állásponthoz szolgáltat érvet. Ugyanakkor a Mol csehországi visszalépése egyelőre kizárja a két cég összecsapását azon az egyetlen piacon, ahol jelenleg versenyhelyzetben vannak. Ennyiben továbbra is nyitott a játszma.
