A push-to-talk (nagyjából: “nyomd le, és beszélj”) technológia révén a mobilhasználó egy vagy több partnerrel beszélgethet rövid impulzusokban, lenyomva egy gombot a kézikészülék oldalán. Az Egyesült Államokban a Nextel sok új felhasználót csábított magához ezzel a szolgáltatással, amely főleg a munkacsoportban dolgozók között (például építőbrigádokban, kamionvezetők körében) népszerű.
Példáját más operátorok is követik: az ausztrál Telstra és Optus, a thaiföldi AIS, Európában pedig a Nokia hozza piacra – várhatóan a második negyedévben – ilyen technológiát kínáló mobilkészülékeit. A Németországban, Írországban és az Egyesült Királyságban mobilszolgáltatásokat adó MMO reményei szerint valamikor a harmadik negyedév vége felé jelenti be saját, PTT-re felkészített megoldásait.
Mint minden új szolgáltatás bevezetésekor, felvetődik a kérdés: vajon valós igény áll-e mögötte, és a mobilhasználóknak valóban szükségük van-e még egy újabb hang alapú szolgáltatásra? Tapio Heikkilä, a Nokia alaphálózatok marketingjéért és eladásaiért felelős igazgatója elmondta: a push-to-talk a meglévő hangszolgáltatások kiegészítőjeként pozicionálható. Tipikus felhasználási területe minden olyan környezet, ahol a telefonálóknak röviden és esetleg egyszerre több személlyel is kell beszélniük. 
Mobil diszpécserközpont
Heikkilä szerint a PTT-rendszer révén gyorsabban kapcsolhatók a hívások, egyszerűbb felhívni egy egész csoportot, hogy mondjuk mindegyikük véleményét kikérjük valamilyen kérdésben, vagy például módosítsuk egy közös megbeszélés időpontját. A hívó fél hangja az összes fogadó készülékből kihallatszik, s aki válaszolni akar, annak csak le kell nyomnia a készüléke oldalán lévő gombot. Hátránya azonban, hogy itt is csak egy személy beszélhet egyszerre, ugyanúgy, ahogy ez a “sima” adóvevőknél is működik.
Heikkilä bízik abban, hogy 2004 végéig az összes nagy egyesült királyságbeli szolgáltató palettáján megjelenik a push-to-talk. Az Orange nevű francia távközlési szolgáltató azt ígéri, hogy már decemberben kínálni fogja az új szolgáltatást az Egyesült Királyságban. A Deutsche Telekom tulajdonában lévő T-Mobile is bízik abban, hogy még 2004 folyamán bevezeti saját PTT-szolgáltatását üzleti felhasználói specifikus igényeinek megfelelően.
Jorma Ollila, a Nokia vezetője elmondta: cége 30 szolgáltatóval állapodott meg technológiája tesztelésére. A finn gyártó a második negyedévben hozza forgalomba első olyan készülékeit, amelyeket már PTT-funkciókat is kínálnak. A Nokia piros színű, strapabíró kialakítású modelljeivel az aktív életformát kedvelőket célozza meg; s ezeket a készülékeket az év folyamán újabb PTT-szolgáltatással felszerelt Nokia mobiltelefonok követik majd. A gyártó vezetője elmondta: 2005-től kezdődően az összes GPRS alapú, valamint az összes W-CDMA (harmadik generációs) telefonjukban lesz push-to-talk funkcionalitás.
Kompatibilitás? Versenyelőny?
Tavaly augusztusban a Nokia, az Ericsson, a Motorola és a Siemens megígérték, hogy az Open Mobile Alliance égisze alatt létrehozzák a technológia egységes szabványait, az OMA-szabványt. Most az Ericsson azzal vádolja a Nokiát, hogy az saját, egyedi tulajdonjogú platformját tolja előtérbe, amely nem feltétlenül fog együttműködni a többiek hálózati szoftverével. Johan Bergendahl, az Ericsson marketingalelnöke szerint ugyanis a Nokia nem tartja be a szabályokat: saját, házi szabványait követve versenytársainál hamarabb akarja – és tudja – piacra vinni készülékeit. Az Ericsson, a Motorola és a Siemens bejelentette: közösen tesztelik saját push-to-talk technológiájuk kompatibilitását, ám a Nokia nem akart csatlakozni a közös teszteléshez. Ennek ellenére váltig állítja, hogy elkötelezett a most tavasszal végleges formát nyerő OMA-szabvány mellett. Az átmeneti időszakban azonban saját “pre-standard” eljárását alkalmazza, hogy – mint mondja – megfeleljen “a gyors bevezetést megkövetelő piaci igénynek.” Ezek a szabvány előtti állapotot tükröző készülékek jelennek meg első hullámban, most, a második negyedévben. A Nokia határozottan állítja, hogy a “pre-standard” platform később az év folyamán együtt fog működni az Ericsson-Siemens-Motorola trió saját, közös “pre-standard” alternatívájával, és könnyűszerrel átalakítható majd, hogy illeszkedjen az OMA végleges push-to-talk szabványához, annak elfogadása után. Ez azonban nem győzte meg az Ericssont: a svéd gyártó úgy véli, az eltérő technológiák – akár rövid idejű használata is – zavart kelt a piacon, és később majd komoly erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy megoldják a különböző készülékek közötti együttműködést.
A Samsung megállapodást kötött a Nokiával, hogy a Nokia PoC (Push-to-talk over Cellular)eljárását fogja hasznosítani egyes modelljeiben. Ennek jóvoltából a Samsung és a Nokia adóvevő funkciókörrel felruházott telefonjai már azelőtt kommunikálhatnak egymással, mielőtt az egységes OMA-szabványt véglegesítenék.
De mások is beszálltak a ringbe: a Motorola a februárban, Cannes-ban megrendezett nagy mobilshow-n, a 3GSM világkongresszuson mutatott be olyan készülékeket, amelyek szabványos PTT-technológiát hasznosító funkciókat is tartalmaznak, míg a Sony Ericcson szintén a mostanában dobott piacra néhány olyan új modellt, amely stratégiai partnerétől, az amerikai Sonimtól származó PTT-szoftvert használja.
Heikkilä úgy véli, az európai és az ázsiai piac az amerikaitól nagyon eltérő fejlődési irányt vehet. Ezt alátámasztandó, elmondta: az Egyesült Államokban a legtöbb szilárd piaci pozíciójú szolgáltatás (például a Nextelé), saját tulajdonjogú Motorola-eljárást használ, amely jól működik ugyan, de erősen behatárolja a használható készülékek választékát.
Amerika másfelé halad
A szolgáltatás költségeit tekintve, az amerikai mobiloperátorok mindenekelőtt az üzleti szegmensre összpontosítottak. Az egyesült államokbeli PTT-használók számítások szerint havonta nagyjából 20 dollárral többet fizetnek, mint egy átlagos mobilhasználó. Ezzel szemben az európai szolgáltatók azt remélik, az új szabványok révén jóval alacsonyabb költségek árán juthatnak extra bevételekhez, és a fogyasztók szélesebb tömegeinek tehetik vonzóvá az új szolgáltatást. Az európai szolgáltatók tehát piacbővülésre számítanak; a Nokia előzetes becslései szerint az elkövetkező 4-6 évben a fogyasztók 25 százaléka fog áttérni a PTT-re, hosszabb távon pedig mintegy a felük.
Az MMO – a Siemens technológiáját hasznosítva – kísérleti PTT-szolgáltatásokat kínál az Egyesült Királyságban. Az MMO főtechnológusa szerint több előnye is van a szabványos PTT-szolgáltatásoknak, ugyanakkor ez egészen költséghatékony módon is megoldható, a GPRS alapján biztosítva az egyutas átvitelt.
Nicolas Medman, az Ericsson üzleti egységekért felelős marketingmenedzsere kijelentette: “A push-to-talk igencsak kapós az Egyesült Királyságban a felhasználók körében. Valahová a hangátvitel és az SMS közé pozicionálható, és megkönnyíti a csoportkommunikációt. Fel fogja lendíteni a forgalmat, amire másképpen nem kerülne sor.”
(Az IDG News Service és a Financial Times anyagai alapján összeállította Havadi Krisztina)
