A gazdagság nem feltétlenül párosul kreativitással, ám az biztos, hogy egy ország versenyképességének fokozásához e tulajdonság nélkülözhetetlen – mondta Csepeli György. A legfejlettebb országokban kialakulóban is van egy tudósokból, feltalálókból, kutatókból álló új kreatív társadalmi osztály, amelynek tagjai újfajta életvitelt kialakítva, könnyebben végzett munkával komoly szellemi termékek sorát állítják elő. Nálunk is cél, hogy minél előbb ilyen „szuperkreatív mag” jöjjön létre, amely majd stimulálja a gazdaságot – tette hozzá az államtitkár.
Éppen ezért a tárca 2005-ben létre kívánja hozni az úgynevezett Jövő Házát, ahol már a legfiatalabb korosztályt készítik fel a magas fokú szellemi tevékenységre. Kóka János informatikai szakember előadásában kifejtette: sajnálatos módon az informatika ma nem kapja meg a nemzetgazdaságon belül azt a prioritást, ami súlya szerint megilletné. Ezért is a csatlakozó tíz ország közül a tudásgazdaságot illetően Cseh- és Észtország is megelőzi Magyarországot. Aláhúzta: ráadásul a Draskovics-csomag újabb pénzeket von el e területről, ami további hátrányokat idéz elő.
Jiri Polak, a Csehországi Vezető Informatikusok Szövetségének képviseletében az EU-hoz csatlakozó országok közös hátrányait taglalva elmondta: az informatikai infrastruktúra jóval elmarad a már tagországokétól, így az informatikai újdonságok, szolgáltatások értékesítése nehezebb. Utalt rá: május 1-je után jó nevű, erős informatikai cégek jelenhetnek meg konkurensként a most csatlakozó országokban – velük nem versenyezni célszerű, hanem kooperációra kell törekedni a talpon maradás érdekében. A szakember jó tanácsként hozzátette: nem elég a kitűnő informatikai termék, ennek érthető kommunikálására és jó csomagolására is szükség van a piaci versenyben.
